Az ész a fontos

Mostanában kezd erősödni Anna baba új haja, miután a régi "kikopott". Sokat néztem korábban másik kisbabákat a védőnőnél, akiknek már erős és dús hajkoronájuk volt. Óhatatlanul az anyukák összehasonlítgatják a csemetéjüket, az igazi hiba azonban az, amikor ezekből következtetéseket vonnak le. Na, ezt nem teszem. Amiért a fenti Illés- sláger eszembe jutott az alábbi két történet.

Az első reggelente szokott előfordulni, amikoris Anna már ébren van, és már Anya is, csak ő nagy taktikusan nem mozdul, amíg nem hallja nagyobb csetepaté hangját. Ezt a kis okos leánykája kiszagolta, és azt találta ki, hogy megemeli a fejvédőjét a kiságyában, ezt nagy hanggal jelzi, amire már Anya odafigyel, és a rácsok mögül boldogan kukucskál, mosolyog.

A másik pedig egy olyan eset volt, amikor hason kitartotta magát és a kis könyvecskéje kartávolságnál messzebb helyezkedett el a textilpelenkán, amin feküdt. Anya kíváncsi volt, hogyan oldja meg a helyzetet a kicsiny lánykája. Azt vártam, hogy nyúlni fog érte és addig ügyeskedik, amíg a közelébe férkőzik, izeg-mozog. De nem.
Anna megrántotta a pelenkát, így maga elé rántotta a könyvét. Aztán megfogta és hanyag mozdulattal továbbdobta. Feladat megoldva, küldetés vége.

Mindig mozgásban vagyunk.

Címkék: játék 6.hónap