Ereszd el a hajamat

Néha komikus fordulatokat vet Anya nevelési szándéka. Jóllehet, azt gondolná az ember, hogy ebben a korban még nincs szükség nevelésre. Azt gondolnám én és gondoltam is sokáig. Már most egy sor rossz szokás birtokosa, amiről le kellene nevelni. Ilyen az altatás körüli hercehurca, az ölbevétel.

És ilyen a hajtépés is. Ennél Anya a mutatóujja feltartásával és egy hangos ámde határozott "nem" kiáltással jelzi a lenevelési szándékát. Anna csak néz rá meredten: és akkor mi van? Anya jobbra-balra int az ujjával nyomatékosítás gyanánt. Anna itt kezdi komédiába fullasztani a helyzetet: somolyogva nevet, de néha hangosan felkacag. Ha pedig még ez sem elég, a döbbenten előremeredő Anyának beviszi a tust: kis mutatóujját hozzáérinti Anya nagyobb mutatóujjához ecce-homo üzemmódban és elmélkedve nézelődik, bolondot csinálva Anyából. Amire Anya megmutatja Anna kis kezével, milyen bánásmódot vár el (simogatás vagy puszi), addigra már teljes a káosz és a komolytalanság.

És ez még csak fokozódni fog.