Féktelenül

Nem kellett sokat gondolkodnom azon, milyen címmel jellemezhetnénk az elalvási szertartásokat, főleg este. A nagy meleg miatt pár napig a múlté volt a  4-5 órás tornádó viselkedés a nagy alvás előtt, most se tornádó nincs se nagy alvás. A kánikula csak 3 órát enged ébren és kevésbé féktelenül nekünk. A fáradtság olykor olyan erővel csap ránk, hogy mozdulni sem bírunk már, a különbség csak az, hogy Anya nem is akar. Ilyenkor vannak a kanapén való esések és buccanások, szerencsére puha felületen. Közben  pedig szétterül az arcon az az álmos vigyor, a pá-pá integetés félálomban és aztán bucc, de fordul tova, egészen addig, amíg valahol ki nem köt a hajó és partot nem ér Álomország homokos tengerpartján. Két ilyen féktelen időszak van egy napon, rögtön a felkelés után, ami dögönyözős, szeretgetős és bújós időszak, meg fürdés után az esti elalvás előtt. Fárasztó dolog, de nem érdemes kihagyni.

A Fogtündér belehúzott, mert szédületes tempóban tűnnek fel újabb és újabb fogacskák, összesen 3 db van már kint. Legutóbb az egyik felső bújt ki, azonnal észrevettem, amikor leánygyermekem szopizás alatt ráharapott, hogy két végén égetjük a gyertyát. Visszajött a hasmenés, zöldes széklet és intenzív szagú és mennyiségű nyálzás, de ezek nem veszélyesek és kezeljük őket a mercurius solubilissel, és a chamomillával. Mindenki fogzik, Anya cserszömörcével öblöget.