Nélkülem unatkoznál

te is

Valaki születésnapja

2012. november 17. 12:23 - yerma

Egy napon, amikor Micimackó felült az ágyában különös gondolat ötlött a fejébe, és sehogyan sem tudta kiverni onnan.

- Ez a nap valamiért különleges - dörmögte magában. - Például valakinek biztos ma van a születésnapja. Szent Egek! - kiáltott fel. - Lehet, hogy éppen nekem van a születésnapom! Bár arról csak tudnék - tűnődött.

Arra a következtetésre jutott, hogy felkeresi Malackát és megkérdi tőle, hogy nincs-e neki a születésnapja, mert ha neki nincs, akkor egyre bizonyosabb, hogy az övé érkezett el. Ha persze Malacka született ezen a napon, akkor ildomos lenne ajándékot vinni neki. Előásott az ágy alól egy nagy csuprot, ami sajnos félig üres volt. Valamiért azt érezte, hogy egy csupor méznek mindenki örül. Így tovább keresgélt a leendő meglepetések között. A szekrény mélyén nagy sokára, miután több kulcsot, tükröt, medált és egyéb értékes holmikat talált, ráakadt a lufira. A léggömb az nagyon szórakoztató dolog, Malacka biztosan örülni fog neki. A biztonság kedvéért a csuprot is a hóna alá szorította. Elindult, hogy elvigye. Ám hogy, hogy nem: alig lépett ki a házból, amikor egy mókás szellő alájuk kapott és a levegőbe emelte őket.

- Juhujj! - sikította Micimackó. - Malacka bizonyára megtéved, ha kinéz az ablakon, azt hiszi valami különös égi jelenség van készülőben. Pedig csak én vagyok egy lufival a hónom alatt. Vagy izé.. fölött.

De Malacka nem kukkantott ki az ablakából, így nem hihette azt, hogy Micimackók hullnak az égből. Ahogy fújta azonban a szél, eljutott a félig csupor méz illata a környező bokrokon időző méhecskéhez. Zümi, a méhecske nagy szeretettel dongta körül a szálldogáló mackót.

- Zümi! Nehogy kipukkaszd a lufimat. Mert akkor nem jutok el Malackához és nem tudok neki ajándékot vinni abból az alkalomból, hogy vajon a születésnapja van-e vagy nem.

- Jól van, jól van Micimackó, vigyázok a lufidra, csak beleszagolok a csuprodba. Aztán megyek a .. 
ám ekkor éles pukkanás hallatszott: pukk!

- Zümi! - vonta felelősségre Micimackó immáron a földön henteregve. - Megígérted, hogy nem teszel kárt az ajándékomban.

- Ne haragudj Micimackó - felelte sajnálkozva Zümi. Kisvártatva azonban hozzátette. - De Malackának biztosan nincs születésnapja.

- Jaj, de jó, akkor nekem van - dünnyögte Micimackó.

- Neked sincs, Micimackó - tette hozzá Zümi. És még mielőtt Micimackó megszólalhatott volna, meg is magyarázta. - Ugyanis nekem van a születésnapom.

Micimackó így kihúzta magát és átadta a kipukkadt lufit.

- Tessék Zümi, akkor boldog születésnapot. Ezt annak szántam, akinek ma a születésnapja van. Ebbe persze beletartozott az is, hogy esetleg én kapom - felelte csalódottan.

Miután Zümi megköszönte a megemlékezést, elbúcsúzott virágport gyűjteni. Micimackó a félig üres csuporral tovább ballagott hát Malackához.

- De jó Malacka, hogy valakinek mindig születésnapja van. És az, hogy nem a tied van és nem az enyém az azt jelenti, hogy egy más alkalommal újra vidulhatunk együtt - vonta le mackó a tanulságot, és nekiláttak a félig telt csupor méznek. Malacka mosolyogva nézte.

Nem mindenki szereti a mézet, de azt mindenki szereti, ha gondolnak rá.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://opal.blog.hu/api/trackback/id/tr874908320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.