Nélkülem unatkoznál

te is

Nyolc nap alatt a Föld körül Csigusszal

2013. február 19. 06:58 - yerma

Világjáró Vándor Csigusz hazatalált, noha nem jutott messzire. A játékos szekrénytől a nagy szekrényekig vette az irányt, ott befordult, belemászott egy kiürült pelenkás zacskóba és várt a sorára, ki tudja mióta. Persze az is lehet, hogy néhány perce ért csak oda, nem tudjuk. Lényeg az, hogy megkerült. Anna a világ legtermészetesebb dolgainak egyikeként vette tudomásul, olyan nemes egyszerűséggel kereste a következő játékot: megtaláltunk, na és akkor mi van? Persze nem eszik olyan forrón a kását, a nap során azért sűrűn szóba hozta, hogy megkerült, este is megemlékezett róla, másnap pedig megmutatta, hogy pontosan honnan került elő. Most, hogy jobban visszagondolok, mondta ő, hogy a táskában van. Az is lehet, hogy ő tette oda.

Ami pedig a szavakat és a mondatokat illeti, ó, azon már régen túl vagyunk, hogy kifejezi magát, de kérdez is. Eleinte megpróbáltam elhárítani, ugyan, még ez túl korai. A "D"-betűs pólóval kezdődött, amire megkérdezte, hogy mi az, mondtam D-betű. A betű és a szám között is különbséget tesz már, ezekkel a tejpépes dobozon találkoztunk, táblázat és telefonszám formájában. Aztán felvettem olyan pólót is amin jócskán vannak betűk. Így lett fogalommá az "o-betű", aztán meg a többi, "r"-betű de ez neked egy kicsit még nehéz, erre az a válasz, hogy "nehéz neked er mint répa". Természetesen az "r"-betűi még nem teljesen tökéletesek. Igazán nem akarnám fejleszteni, és ezzel nagyon korán vagyunk, de kénytelen vagyok megmondani neki, amit kérdez. És addig kell örülni, amíg kérdez, nagyobbt korában úgyis lenevelik a felnőttek leszokik róla.

Ha ez így megy jövőre már olvasni fogunk.

Címkék: 17. hónap