Nélkülem unatkoznál

te is

Matyóhímzés

2013. március 17. 17:07 - yerma

Bizonyára egy internetmentes korszakban mindenkinek frissebb lenne a memóriája, hiszen ami nem jut eszünkbe, azt kénytelenek lennénk ott keresgélni. A mi memóriánk már csak arra terjed ki, hogy emlékszünk arra a korra, amikor dolgokon gondolkoztunk, hogyisvolt, többen egyszerre, aztán valakinek pár hét múlva beugrott egy sor, egy rím, egy dallam. Most már beütjük a keresőbe, aztán már meg is van, oda a gondolkodás izgalma. Meg a versenyszellem, hogy ki fogja megfejteni először.

Valahogy így vagyok én is a népdalokkal, amit valaha tudtunk, ismertünk, énekeltünk, most már csak egy dallam, szöveg dehogy, jobbik esetben az első sor. Valamiről mindig valami más. Nem tudom mi lehet az oka, talán megyünk vissza a gyökereink felé, de egyre több mindenről jut eszembe népdal, nem is egyszerűen egy dallam, hanem népi motívumok. Valahogy mindig az az első.

És igen, néha kedvem lenne hímezni is egy kicsit.

Dunaparton van egy malom,
Búbánatot őrnek azon, ejeha.
Nekem is van búbánatom,
Oda viszem, lejáratom, ejeha.

Ej, te kislány, ugorj egyet,
Ne sajnáld a cipellődet, ejeha.
Ha elszakad, újat veszek,
Azért én a tied leszek, ejeha.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://opal.blog.hu/api/trackback/id/tr985139686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.