Édes Anna

Olvasom az Édes Annát, körülbelül a felénél tartok. Tegnap leadta a tévé is. Este. Elkezdtem nézni. Altatás után az élet nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Azt gondolhatnánk, hogy Anya letesz, kisded alszik egészen reggelig. De az utóbbi időben ez nálunk úgy van, hogy egy óra múlva felébred és ha nincs ott Anya, akkor mindenkinek jaj van.

Elkezdtem nézni a filmet. Egy idő után Édes Anna felsír. Éppen ott, ahol a könyvben is tartok. Aztán meg nem lehetett letenni. A könyvet sem.

Az élet a legnagyobb rendező. És immáron ez a második bizonyítékom arra, hogy az ember saját filmjébe nem lehet beletekerni.

Címkék: 23. hónap