Röhögés és köhögés

Aki kukorékolni mer lecsukatom - mondja Anna és nevet, mert mindenki nevet és biztos, hogy ez is egy vicces dolog, noha ő, mint parány nem tudja még az értelmét. Ez a mondat Szabó Magda Abigél című könyvének egyik klasszikusa, aminek a klasszikusa a film feldolgozás, és annak pedig a szereposztása a klasszikus. Anna csak annyit lát az egészből, hogy ha sikít vagy mérgében ordít, akkor ez hangzik el. Persze, mert Anyának kényszeresen mindenről eszébe jut valami, de ez még mind semmi, mert úgy gondolja, hogy azt el is kell énekelni és el is kell mesélni, nehogy bennmaradjon. Ezt az örömet meg megszerezzük neki, hogy végighallgatjuk, és nevetünk, még ha nem is értjük pontosan mi ez.

Tudatosan ne érintsük a kevésbé viccesebb témákat, mint a türelmetlenség és a tehetetlenség, mert egyfelől mintaanyák vagyunk, másfelől legyen ez a napló a vidulásoknak fenntartva. Kérdés ugyan, hogy egy alvás helyett rohangálós helyzet kinek melyik kategóriába tartozik, mert Annának biztos jó élmények ezek. Amióta elkislányosodott és elvesztette baba mivoltát biztos jobban felfogja mi történik körülötte, amibe neki semmi beleszólása nincsen. Mindenesetre a déli altatás kaotikus, és teljes tragédiába fordulhatna, ha egy pillanatra nem figyelnénk oda. Így is előfordul, hogy nem alszunk, olyankor rövidebb a nappal. Mostanában már egyébként sem hosszúak, fél 9-kor fellőjük a pizsamákat és mindenki alszik, aki akar, az meg olvas - ugyanabban a szobában, ahol az ezt megelőző 24 órát töltötte. A déli alvás amúgy sem hosszú, 1-2 óra, sírva ébred egy órán belül és vagy vissza lehet babusgatni vagy nem, ezért rövidebbek a nappalok. Na meg azért, mert közeleg a téli időszámítás.

Kaotikus még az akkor nyomok pisit, amikor én alkarok és oda, ahova én akarok mentalitás is, így szinte bárhol és bármikor előfordulhat baleset, szól ő, hogy nyomni fog, csak kicsit későn, így mire elérek hozzá, már nedves is a szőnyeg. Másfelől viszont a pelenkaszámlák gyűjtése okafogyottá vált. Mindez ha egy irányban cselekednének a szülők, akkor is fárasztó lenne, de a mi életünk egy körforgalom, ahol az egyik mindig tartósan szemben megy a másikkal.

Azt is fedje jótékony homály, hogy most mindenki beteg, valami ismeretlen okból kifolyólag köhög mindenki. Remélhetőleg nem az allergia jelei jönnek ki rajtunk csoportosan, de már 2-3 napja Anna egész éjszakát végigköhögi, ráadásul öklendezve, amihez társul Anya is és Apa is, de ez utóbbi egy évben többször elkap ilyet és neki már menetrend szerintinek mondható. Rejtsük véka alá azt a gyanút is, hogy Apa fertőzött meg mindenkit valami nyavalyával, mint rendesen. Viszont a beteg embereknek megvan az a tulajdonságuk, hogy vagy nem alszanak vagy pedig igen, de akkor hangosan - szorozva hárommal. Nem várom, hogy minden probléma megoldódjon, mert akkor már mehetünk is az óvodába.