Nélkülem unatkoznál

te is

Színes tintákról

2014. január 17. 10:30 - yerma

Ahogy visszapörgetem életünk napjainak krónikáját, sokszor röhögök fel hangosan. Persze, ahogy Móricka elképzelte. Más visszaolvasni a sorokat, és nem tudni, amit most már tudunk, és sokszor kézenfekvőnek tűnő dolgok kérdőjeleződnek meg, bonyolultnak tűnő összefüggések szelídülnek egyenessé.

Többször nevetek, mint nem. Pedig ezek az évek remélhetőleg a süllyesztőben landolnak, és emléknek csak annyi marad meg, amennyit kiemelek belőle. Vicces történetek vicces képei. Van egy nagy szövegmennyiség, amiből egy szövegkiemelő filccel aláhúzok, kiemelek dolgokat, amikre már senki fog nem emlékezni úgy, ahogyan megtörténtek. Még én sem. Nem egy klasszikus történetleírói hozzáállás, azt tudom. De kívánok olyan történeteket magamnak, amit leírhatok úgy, ahogyan történtek, beleértve a körülményeket, a kort is, amelyben éltünk. Hogy ne kelljen azon morfondírozni, hogy "mire gondolt a költő." ("Gondolta a fene!")

Addig meg marad a szövegkiemelő. Mind más színű. Ebben van nagy felelősségem. A színekben.

Mostan színes tintákról álmodom.

Szólj hozzá!
Címkék: gondolatok 2+

A bejegyzés trackback címe:

https://opal.blog.hu/api/trackback/id/tr945762477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.