Nélkülem unatkoznál

te is

Nomen est omen

2016. március 26. 22:53 - yerma

Miután a bekereteztük a kapott festményeket, Anna meghatódott, hogy születését valaki festménnyel köszöntötte, ezért kitalálta, hogy hálából ő is fest egy képet. A következő beszédes címet adta neki "Fantasztikus szivárvány tortaszelet bulibombával és ünnepmarcipánokkal".

Közben  csak úgy mellékesen, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, szerzett egy dalt, a közös lekváros város projekt után már nem lepődtem nagyon ezen meg. A dal címe, Kecsöpös dal. A szövege pedig a következő, audio verziója pedig itt hallgatható meg.

csöpp csöpp csöpp
csöpög a kecsöp
(trallalalla-handabanda)
csupa kecsöp a ház!

Ennyi a mókáról, mert az élet minden, nemcsak móka. Pontosabban minden, csak nem móka. Megint előkerült a halálfélelem, valószínűleg a célzott pszicho beszélgetés során. Ebből kiderült, hogy Anna azt hiszi, hogy a a halál egy lény, akinek fekete a színe és piros a szeme és az ablakon néz és megérinti, és akkor meg kell halnia. Próbáltam megmagyarázni, hogy a halál egy időpont, ami még nem jön el, megérinteni így nem tudja, mert keze nincs, szeme sincs, mert nem lény. Olyan, mint a barátság, fogalom, nem megfogható, nem látható, ám mégis létezik.

Amikor ezt mondta lelki szemeim előtt felvillant egy másik Mayer Annának a gonosz-ábrázolása. Ez ugyan nem az a kép, amit kerestem, mert azt már nem találom, de arról szól, hogy hogyan képzeli el és jeleníti meg vizuálisan a gonoszt. Hát ugyanígy. 

Nomen est omen.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://opal.blog.hu/api/trackback/id/tr588528726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.