Nélkülem unatkoznál

te is

Nem mondhatom el senkinek

2017. január 24. 19:25 - yerma

Én közben az egyenes utak híve megkérdeztem Annát, hogy miért nem szeret óvodába menni. Azt mondta azért, mert elválasztják az anyukájától, és fél, hogy soha nem kapja vissza. Más óvodába se fog szeretni menni pont ezért. Az óvoda mint intézmény nem tetszik neki.

Azért ennek megvolt az alapja. Mindenhol azt olvasni, hogy a hiperaktivitás egyik összetevője az anya és gyereke kötődései zavara a gyerek első két évében. Na nekünk kötődési zavar az volt, volt egy nagy kötődést és anyai ráhangolódást gátló tényezőnk, aki fizikai valójában akadályozta meg, hogy anya és gyereke együtt lehessen, és minden adódó alkalmat kihasznált arra, hogy kicsavarja a kezemből az anyát kiáltó gyereket, mondván, hogy anyád nem normális. Egy negyvenéves felnőtt meghatározó élménye erről az időszakról a elszakított zokogó gyerek, aki anyáért sír, de csak távolodik tőle. Akkor a gyerek élménye erről vajon milyen?

Ez egyébként visszaköszön a játékaiban is, vulkán lávába sodródó kislány kimentését játsszuk el, és kit veszel meg a boltban játékot, ami arról szól, hogy vannak szép tárgyak, de én a kisbabát veszem meg a sarokban, aki ő. Még sok pénzért is megveszem. Eleinte csak húsz forintba került, azóta már milliárd dollárokért adja magát, de én így is megveszem.

És miért én vagyok az egyetlen aki ezt megkérdezte tőle valaha, de legalábbis az elmúlt két év alatt?

Talán mert én vagyok az egyetlen, akinek elmondja.

Címkék: 5+