Nélkülem unatkoznál

te is

A film

2017. április 17. 12:52 - yerma

Végre eljött az idő, amikor leülünk egy film elé a tévében, és nyugodtan és normálisan végignézzük. Az adhd az inkább ugrál, és szimultán két-három dologra figyel, ezért nem lehet tőle semmit csinálni, moziba menni vele végképp. De a Charlie és a csokigyár lett az a film, amiben mindenkivel tud azonosulni, mert egy kicsit mindegyikre hasonlít. Először is a csokoládéval, aztán Willy Wonkával, aki egy kreatív lángelme, aztán az umpa-lumpákkal, akik kicsik és viccesek. A gyerekek közül is többekre hasonlít. Charlie döntéseit szereti és sajnálja, mert nem tehetősek. Violet az lila lesz és bajnok típus, Veruca elkényeztetett kislány, aki bármit kitalál ugranak a szülei megvalósítani pénzt és energiát nem kímélve. Mike TV, aki számol és felfedez. Na talán a dagi kisfiúval a legkevesebb a kapcsolódási pont, az szerinte is rémes alak. Talán belőle megérti majd azt is, hogy a szülő nem mindig szükséges rossz, és minden kreativitás elrontója, bár a szülők nagy része tényleg ilyen. Ki kell fogni. És sajnálja azokat a gyerekeket, akik nem fogták ki. Ez sok mindent megmagyaráz. Szerencsére Johnny Depp, Helena Bonham Carter és Tim Burton, így aztán jöhet az Alice csodaországban is és bőven később a Sweeney Todd is. Már alig várom.

Címkék: 5.5+