Nélkülem unatkoznál

te is

Egy kislánynak mindig

2017. december 02. 18:49 - yerma

Szinte időben hasonlókor érett meg Annában és bennem is az ő élete első évének áttekintése. Ő szimplán a fotóalbumot kérte és lenyűgözte, hogy minden képnek van története, és én el tudom azt neki mesélni. Egyrészt élénken élnek bennem azok a napok még mindig, de nem is akarom elfelejteni. Másrészt nem is tudnám, mert közben rakosgatom össze a blog anyagát könyv formájában, egyenként bejegyzésről bejegyzésre, néha nagyvonalúan egyet kihagyok, és vannak olyanok is, amik vázlatként nevetnek a blogbejegyzések listájában, mert soha nem is akartam élesíteni őket. Most már a borítót is megterveztem hozzá, csak az utolsó simítások vannak már hátra. Ha Anna a képekhez sztorikat is fog kapcsolni, lehet hogy még jobban tetszik neki az egész. Még ha megtanul olvasni és saját magától olvassa el! Hogy aztán megírja a visszáját. Persze visszaolvasgatva cukormázas önmagamat, amikor a etetés-altatás-pelenkázás Bermuda háromszögéből esélyem se volt kikerülni. De az is én voltam, így nem zavar különösebben, az egy más helyzet volt.

A Potter 3-at továbbra is gyűrjük könyvben, mindjárt befejezzük és valamilyen kitüntetést megszavazok magamnak ezért, hogy bírtam mindig napi egy óra Potter olvasást 9 óra munka után.

Anna kicsit náthás, és mivel leesett az első hó, már voltak Dobógókőn szánkózni és hóembert építeni, és pisilni is éppen kellett, na innentől nem akartam hallani a sztorit szuperaputól mi minden történt velük. Viszont az oviban fogják vinni őket uszodába, tavaly is mehetett volna csak őt nem vitték, hogy Amőbával és Zsuzsikával a két öri-barival ne vesszen össze, egyszerűbb volt őt otthon hagyni. Azért most is benne van a pakliban a kudarc, ami abból fakad, hogy sok ember hangos helyen az neki nagyon idegesítő, teszem hozzá rögtön, nekem is. Ma voltunk a Decathlonba megvenni a felszereléseket hozzá, két perc után eheheeeeEEEEE kiálltással fetrengett a földön, minden szülő rémálma volt, míg más gyerekek könnyed szombati kikapcsolódásként élték meg, hogy a kint nulla fokból bemehettek egy túlfűtött helyiségbe, hogy aztán a próbafülkében szorongva szerencsétlenkedjenek, jé de szép fürdőruha, mondták sokan akik nem tervvel jöttek, de mi már a neten kiválasztottuk mit szeretnénk és igazából csak érte mentünk. Nem hiszem, hogy ezt bármelyik gyerek élvezi, annyi lehet, hogy nem szólnak, hogy nekik nem jó, Anna meg szól. De valahogy nem is vágyakoztam a világukba még gondolatban sem.

Valaki egyszer megkérdezte a netes társadalmat, hogy milyen mondatot mondott el neki az anyukája a legtöbbször. Jöttek a tűrd be az inged-ek és a vegyél föl sapkát-ok, mint sztenderd anya duma, de az egyik azt írta, hogy az anyukája neki mindig azt mondta, hogy egy kislánynak mindig a szája szélén kell bujkálnia egy mosolynak. Ez ránk nagyon igaz egyébként, de vannak napok, amik kivételek.

Mint a mai.

Szólj hozzá!
Címkék: 6+ újovi

A bejegyzés trackback címe:

https://opal.blog.hu/api/trackback/id/tr3713411679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.