Nélkülem unatkoznál

te is

Karácsony agyban

2017. december 27. 12:21 - yerma

Úgy látszik fel kell adnom a tökéletes karácsonyt, mert Anna egyszerűenn nem az a karakter, aki szép ruhában csengőszóra álmélkodik a feldíszített karácsonyfa láttán. A karácsonyfa díszítését esélyem sincs eltitkolni előle. Olvasok átlaggyerekekről, akik 10 évesen hisznek a télapóban és a jézuskában, húsvéti nyusziban és a fogtündérben. És arról is olvasok milyen szaranya, aki a csodavárást elveszi a gyerekétől. Lehet, hogy így van, de én örülök, hogy nem kell megmagyarázni hova tűnt a húsvéti nyuszi és mi az ott a tányérodon. Gügyögni a jézuskával, aki eleve egy mesebeli szereplő kiskorában: húsvéti nyuszikácska és Hamupipőkécske (ha meg létező szereplő akkor meg Kleopátrácska és Nérócska, neandervölgyi ősemberke, és Istvánka királyocska), és megválaszolni a kérdést, hogy hogyan tud egy csecsemő, aki már meghalt a világ minden emberének ajándékot hozni, és hogyan díszíti fel a világ összes karácsonyfáját. Mert Anna ezekre véresen komolyan rákérdez. Aztán elmeséltem, végül is azt, ami valószínűleg minden vallási teória alapja, hogy a jézuska a szeretet megtestesítője, és ő megbízta az összes embert, akinek a szívében szeretet van, hogy ezt a szeretetet ajándék formájában adják át azoknak, akiket ők szeretnek. Ennyit a karácsonyról elviekben.

A gyakorlatban viszont a karácsony úgy nézett ki nálunk, hogy Anna önmagához képest elég normálisan megállt a fa előtt, és kibontotta az ajándékot. Szinte semmilyen ünnepélyes jellege ennek nem volt, hacsaknem az öröm az arcán, amikor meglátta a társasjátékot. Amikor nekiültünk beigazolódott a félelmem, hogy társasjáték neki kicsit sok, mert szabályok vannak benne és a szabálykövetésben nem olyan jó, mint a kortársai. De attól függetlenül kezdte megszokni a rutint, hogy dob, lép, húz, kiteszi a jelét és vár, amíg én jövök. Addig jó kedve volt, amíg ő nyert, de a második körben, amikor megvásároltam tőle Arendale erdejét, már duzzogva elvonult, hogy velem soha többet nem áll szóba. Így várjuk az iskolát jövő szeptembertől. Aztán kitalálta, hogy a Jégvarázsos naplójába betűket ír bele, amik egész jól sikerültek, leszámítva a számoktól, amiket rendre tükörírással írt le. Van egy túlzó állítás, hogy aki ADHD-s az disz-es is, ez azt jelenti, hogy nagyobb az esélye a diszgráfiára, diszkalkuliára, amikor a betűket felcserélik vagy fordítva írják le. Ekkor én már nagyon ideges voltam, mert egyre több jel mutat arra, hogy a fimotából nem csak fi (figyelemzavaros) és mo (mozgászavaros), hanem ta (tanulási zavaros) is lesz, és ezzel a ténnyel úgy látszik még mindig nem tudok megbarátkozni. A karácsonyi sütit és magához képest normálisan sütötte, nem szaladgált el annyiszor, viszont hamar megunta.

Januárban megyünk pszichiáterhez a beszédes nevű Vadaskert intézménybe, ahol remélhetőleg hatékony terápiát adnak a neurológiai problémájára, amivel eddig senki sem törődött. Sok jót hallani a neurofeedback terápiáról például, ahol az oxigénhiányos állapotban az agyban ki nem alakult idegpályákat utólag kialakítja. Ez úgy néz ki, hogy drótokat kötnek a fejére és stimulálják az agyat normális működésre.

Lehet, hogy nekem is ki kellene próbálnom.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://opal.blog.hu/api/trackback/id/tr1513526807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.