Nélkülem unatkoznál

te is

Nulladik

2018. június 06. 20:04 - yerma

Voltunk a nulladik iskolai szülői értekezleten. Nem mondom, hogy zen buddhista állapotban mentem be, de ki már úgy jöttem. Ilyenkor mindig megrohannak a saját iskolai emlékeim, oh tempora, oh mores, de igazából a generációkban nincs sok különbség, csak a körülményekben, amik befolyásolják a személyiségek alakulását. Átvehettük az irodaszereket, gumis mappa, rajzpapír. Milyen kezes ollót kérünk, kérdezték és fiúnak vagy lánynak, mert csajosabb mintás füzetek is vannak. Hozunk ismerős gyerekeket oviból, játszótérről az iskolai csoportba. Végül is Annát a matematika-sakk osztályba vették fel. Diákigazolvány még nincs, horror macera az intézése, mondták más anyukák. De mi ezt már tudtuk, mert elvált szülő sni gyerek kombóval, csak falakba ütköztünk eddig. Könyvek járnak használtan, gyakorló füzet és írástankönyv, de nem írhatsz bele, ezt a tényt lapozzuk át. Van úszás heti két alkalom, fizetős. Uzsonnadoboz, hátitáska, tolltartó, liter víz. Falon tábla a gyerekek neveivel, kinek mikor milyen szakköre van, és éppen hol kellene lennie. Szerzünk egy Weasley órát, ahol a mutatók az éppen aktuális tartózkodási helyet mutatják. Váltócipő, rollertároló, iskolai kitűző, ügyelet, házirend, kicsöngetés, első hét beszoktatás, szülő bejöhet. A két tanító néni jó lehet, velük beszéltünk már korábban is. kérdés, hogy Anna hogyan bírja majd a szabályokat.

Általános tanács, hogy ne mondjuk a tartós betegséget, de én jelentkeztem egyedül, hogy van-e még sni kedvezmény, és a tartós betegség igazolásnál is én kaptam egyedül űrlapot, vagy talán még valaki más is. Ennyit a titkaimról.

És még ide is kiírtam, biztos, ami biztos.