Nélkülem unatkoznál

te is

Újabb csapdák

2020. június 29. 14:06 - yerma

Mostanában megszálltak minket a hangyák, mindig van valami tanulmányozandó állatfaj, kis biológia. Kiderült, hogy nagyon brutálban tolják. Olyan társadalmat építettek fel, hogy csak na, van a szárnyas királynő, van a szárnyas hím, és van a sok elsatnyult szárnyatlan nőstény, a nép, aki dolgozik, viszont sokkal fejlettebb az agya, ezért csomó munkát el tud végezni, gyűjtögetnek, őrködnek. Vannak hangyaháborúk is, ahol a legyőzött sereg tagjait rabszolgaként dolgoztatják a kolóniájukban. A kertben is besegítenek a kertészeknek kártevő pusztításban, és szeretik az édességet, bár ez nem látszik meg rajtuk. Több évig élnek, ami nekünk rossz hír, bár csapdával elég hamar lehet végezni velük összehasonlítva a hiperaktív molylepkével, akikkel évekig boldog szimbiózisban éltünk.

Kiskertünk is növekszik, a paradicsom a magról már egészen nagy, nem mindet tartjuk meg, a dzsungel törvénye, a gyenge elhull. A folytontermő eper viszont nem terem folyton, eddig apró kis terméseink voltak idén, mára már azok sincsenek. Van egy külön tő, amit elneveztünk Neymar epernek, mert egyszer nem locsoltam, erre ugrott kettőt, gurult néhányat és köszöni szépen, de nem terem. Ellentétben a többivel, amit ugyanúgy nem locsoltam.

Volt egy matek házi feladat Potteres témában, amiben az volt a feladat, hogy százfűlé főzetet kellett készíteni, és kerestük bele a hozzávalókat. Ehhez matekfeladatokat kellett megoldani, és a végén kijöttek az összetevők. Eminens családunk kikereste a könyvből a megoldásokat, nyilván emlékeztünk, hogy hányadik részben volt és kábé hol a százfűlé főzet főzése. Meg is találtuk, hozzávalók ellenőrizve. Eminens családunk viszont baromira nem volt eminens, csak azért kereste ki a hozzávalókat, hogy ne kelljen megoldani a feladatokat. A feladat írója viszont fel volt készülve erre a logikára és eleve a helyes összetevőket sorolta fel, csak más sorrendben kellett hozzáadni a főzethez. Így kénytelenek voltunk megcsinálni a leckét. Nagyon röhögtünk ezem, mert méltó verseny volt. Logiscoolt is kizárólag másnap csináljuk a kivonatolt tanórából, mert az nettó infó, amit úgy nyerünk ki, hogy a többi gyerek technikai problémáiból és a tananyagból felépített bruttó órából levonjuk a többi gyerek technikai problémáját. Eddig működőképes így.

Anna egy játékban karaktergyilkosság áldozata lett. Százórai munkával felfejlesztett egy karaktert, amit valaki egyszerűen meghekkelt és elvett. Azon nagyon ki volt borulva, és általában jellemzően magát hibáztatja mindenért. Nincs felkészülve arra, hogy más ember gonosz, irigy és erőszakos, mint otthonról látott minta, ezzel nem tudunk mit kezdeni. Nem tudjuk kit milyen motiváció vezet, miért troll és hogy kell ezt kezelni. Ezeket én sem tudom megmutatni neki (kivéve a buta emberek felett érzett erkölcsi diadal kárörömét). Neurodiverzitás, mert mi is eltűrünk titeket. Csomó szociális dolog van amúgy, amit nem érez, hogy illik vagy nem illik. Ő kéri a kétgombócos fagyit, amikor mindenki egyet eszik és ő eszi a leglassabban. Azt, hogy mindenki az ő tétovázására vár, miközben szétszedik őket a szúnyogok, egyszerűen nem veszi észre, és én is csak utólag mondom, mert nem akarom helyzetben megalázni, később pedig egyből, ez az ő hibája, mondja magáról. Itt mondom én terápiás célból, hogy ezeket kellene fejleszteni, de ezt nem lehet kétszemélyes gyerekek nélküli terápiában, kortárs kapcsolatok hiányában, mert azért ahova szuperapu verbálisan-hangosan-kiemelve viszi, ott sincsenek gyerekek, csak 40+ és 60+. Értem én mi a cél, de azt megmondom én neki itthon. Ami után pláne nem akar menni már sehova, mert minden az ő hibája, és minden tanács szidás. A kör be is zárult. 22-es csapdája. Az ötödik csapdánk, mert volt már korábban egy első, egy második, egy harmadik, és egy negyedik. Ez az ötödik.

Úgy tűnik az egész élet egy nagy csapda, úgy látszik, mintha lenne jelentősége, de nincs. A legtöbb ember ott rontja el, hogy azért nem tudja hol rontotta el, mert azt sem tudja, hogy elrontotta valahol.

A hetedik napon

2020. június 22. 08:05 - yerma

A nagy ezer darabos kirakózás legfőbb tanulsága az volt, hogy nekem van hozzá türelmem, Annának viszont nincs. Az első napokat is az én lelkesedésem hajtotta, és a látványos javulás kifejezetten akkor állt be, amikor Anna apa hétvégére eltűnt, így a folyamatos csacsogásával nem zavarta meg a koncentrációmat. Akkor kialakíthattam a stratégiát, koncepciót, ütemtervet. Először az egy színű részeket raktam ki, könnyebb volt csak a színeket keresni. Amikor meg már több elem megvolt az okozott egy kis nehézséget, hogy összeapcsoljam azokat, meglássam, hol van a szerepük a nagy egészben. A ruhákat volt a legnehezebb megeresni. Nekem is tanulás volt, magamról.

Címkék: 8.5+

Ha én NT lennék - fogalmazás

2020. június 21. 13:33 - yerma

Ha én NT lennék. Házi dolgozat.

Hajnalban felébresztelek síppal, dobbal, kereplővel, szemedbe zseblámpákkal világítok gyorsan változó színekkel. Mindeközben arra szólítalak fel, hogy felelj egy olyan idegen nyelven, amit nem beszélsz, és azzal az apró körülménnyel, hogy csomót kötöttem a nyelvedre. Ha nem válaszolsz az iskolában az a nemtudás jele lesz, baráti körben gőg és bunkóság. Aztán játszom veled olyan játékkal, amit a szabályait nem mondtam el neked.

Az iskolában amúgy is tök jó lesz, megmutatom a jégvarázsos csillámpónit, dizni hercegnőkkel infantilizállak és befonom a hajadat, mert tudom, hogy az emberi kéz érintését nem viseled el a fejbőrődön, csak éppen megtehetem, hogy ez ne érdekeljen. Óraközi szünetben vihácoltok egy jót együtt a többiekkel, a hintáról és mászókáról lerúgnak, mert de'jsz gyerekek, de'jsz játszanak és megtehetik. Kreatív feladatként felsoroltatom veled az összes dolgot, ami eszedbe jut a 7-es számról, és természetesen a 7 milleniumi sejtés nem lesz jó, kétszer aláhúzom pirossal, mert a 7 törpe lesz a jó, a 7 vezér és a 7 főbűn, ezeket kipipálom láttam ötössel, a tied pedig nulla pont. A hét-fő nyelvi poénért mínusz pontot is kapsz mert nem az volt a kérdés, hogy van-e humorérzékem. Ami természetesen van, csak nem most. Ja, igazat nem mondhatsz, és látni fogom, mert nem fog nőni az orrod. Ezen a ponton Voldemortot szóba hozni szemtelenség és 50 pontot levonok a Griffendéltől.

Szabadidődben pénzt kérek tőled, hogy gyere hozzám az isten háta mögé és megmutatom hogyan tudok kézenállni, és neked az lenne a feladatod, hogy kitaláld, milyen érzelmet közvetítek vele, valamint, hogy mi lesz a mai vacsora. Ha nem megy, akkor újabb alkalommal újra pénzért cigánykerekezek is, ahol ugyanaz lesz a feladatod, megpróbálni kitalálni, mi a szándékom.

Enni bármit ehetnénk, bármikor választhatsz az általad összeállított egyszínű menüből és az általam összeállított mindegymiből, de az enyém finomabb, és mindenki ezt eszi, mert én jobban tudom. Zöld nap hülyeség és kék ételek napja nincs. Kék ételek nincsenek is. Ezt felejtsd el gyorsan, ez a mai lecke! Ekkora hülyeséget!

img_20200613_131648.jpg

Anyádat is vizsgálat alá vonom, mert elbaszta. El is mondtam mindent neki japánul, azán meg is írtam japánul, hogy biztos legyek benne, hogy érti. Ez egy kis magyar kolónia, tudom, több  tízezer ember él benne, de azért írtam japánul, mert itt az összes többi millió ember japán, és ők jobban tudják. Én rugalmas vagyok, ezért mondom meg mit csinálj te, hogy japánnak látsszál, jobb lenne, ha megtanulnád a nyelvemet, és azért neked kell alkalmazkodnod hozzám, mert te nem tudsz.

Mert én többen vagyok, ezért jobban tudom.

Végre

2020. június 17. 14:48 - yerma

Lezajlott a gyors évzáró maszkban, Anna kitűnő lett. A rajzversenyen a második lett a fotó kategóriában, abban a képben segítettem neki. Összességében az online távoktatás egy kudarc volt, Anna a heti öt fejlesztés elmaradása révén sokat veszített, másfelő sokat nyert, hogy nem a többiek tempójában botorkálta végig a tanévet. A sajátos nevelési igényű gyerekre továbbra sincs kapacitás táborokban sem, esélyem nincs, hogy egyedülállóként ingyenes táborba befogadják. Sokan mesélik, hogy ezt kerek-perec megmondták az elején, talán humánusabb megoldás volt, hogy nekünk csak éles helyzetben derült ki.

A kirakóban túl soknak tűnt az az ezer darabos változat és megfogadtuk, hogy nem fogjuk feladni. Anna a második nap után adta fel. Ez valamelyest várható volt, mert eleve úgy vettem, hogy tartozik a 161 befejezetlen beruházások és követel a 384, mert kártyával fizettem. Nem gondoltam, hogy valaha is ki tudjuk rakni, de az azért meglepett, hogy ilyen hamar feladta. Lassan visszatérünk a rendes kerékvágásba, mert elég sok vizsgálatunk maradt félbe, legfontosabb a fogszabályozás.

Azért elég érdekes, hogy mennyire máshogy látjuk Annát. várta a kis barátait mondja szuperapu, hát nem, nem várta. Míg a többi egymással futkorászott ünneplő ruhában, addig ő a telefonját bújta, és a többi gyerek is odagyűlt köré, ahelyett, hogy mindenki futkosott volna. Végére sikerült bevonni egy kis offline játékba. Voltunk fodrásznál, mint 4 hónap utáni szociális élet, elvittem Annát is mivel nem tudtam hova tenni. Egy ideig elvolt a várakozással, mindegy csak legyen wifi, aztán lemerülés veszély miatt letette, én a bura alatt, nem tudtam vele foglalkozni. Én voltam a hülye, hogy nem parancsoltam meg neki milyen hajat szeretne, mert artikuláni nem tudta rendesen, én sem értettem, és a fodrász se. Egyik helyen hosszú, a másikon meg rövid. Én mondjuk a rövidnek örültem, de neki abban a pillanatban nem tetszett, próbáltuk vigasztalni, de csak sírdogált, hogy nem megy holnap évzáróra, és úgysem hiányzik neki senki. Onnan aztán tovább mentek orvoshoz én meg ott maradtam még két órán át gombóccá szorult gyomorral. Igen, szó volt róla, hogy komfortzónából való kilépés, de soha nem volt el más gyerekekkel a játszótéren, mindig egyedül játszott anya-nézd üzemmódban és ha nem néztem gyorsan leesett. Így lett nekem rémálom a komfortzónából való kilépés, mert ha a többi gyerekkel játszana, fogcsikorgatva de ottmaradnék. Erre meg így nem kíváncsi senki. Egyik szempontból a gyereknek nincs-semmi-baja (ez van kétszemélyes helyzetben), minden más helyzetben meg anyuka-elrontja, mert nincs-semmi-baja-csak-hisztis, mert anyuka kiakad, ezzel bátorítja (ezt egyébként meltdown-nak mondják felnőtteknél is) és nem teszi bele az energiát, például a fenti játszótér esetében. NT-k készítik fel a gyerekem az életre a saját szabályaik szerint, és az én nevelésem meg azért kell, hogy megoldási stratégiákat tanítva helyrehozzam ezt. Persze az is lehet, hogy az élet egy olyan játék, aminek több jó megoldása van. Soha nem fog kiderülni, hogyha mindig annak kell alkalmazkodnia, aki nem tud, és erről papírja is van. Totál szívás lesz végig, komfortzóna ide vagy oda.

Címkék: autizmus iskola 8.5+

Tájkép csata után

2020. június 16. 08:44 - yerma

Van a konyhánkban egy nagy cső, olyan fél méteres átmérújú, és ez a ház szellőző csöve. Nagy öröm, hogy pont a mi vonalunkon megy és folgal el értékes területet az amúgy sem nagy konyhából. Simán elférne benne egy baziliszkusz, viszont az biztos nem volt benne. Mert a tegnapi esőzést nem bírta el az ereszcsatorna, és befolyott a szellőző csőbe, és az egész ház 6-os végű lakásait eláztatta. Furcsa volt, hogy kicsit hangosabban zubog, mint szokott, és egy idő után még én is gyanakodni kezdtem, hogy talán közelebb van az árvíz, mint gondolnánk és igen, a konyha helyén jókora tó alakult ki, és egyre csak nagyobbodott. Erre nem volt még precedens amióta itt lakunk és üdítő változatosság volt, hogy nem a fürdőszoba felől áztattuk be az alattunk lakót. Persze azt is sikerült akkor nekem kinyomoznom, mert egyetlen vízszerelő sem mondta meg, hogy azért folyik tőlünk a víz, mert lejt a fürdőszoba, ugye  az alap, hogy panelben nincsnek derékszögek, és a kád alatt úgy folyik a víz, hogy soha nem látjuk. A fölöttem lakó tegnap nem volt otthon. Alice csodaországban és a Kékszakállú könnyek-tava. A másik önözvíz a kisszobában volt pár éve, amikor a radiátorokból leengedték a vizet, és egy radiátor volt az egész házban, ami lyukas volt, és jessz, az volt az enyém. Akkor szerencsére a szőnyeg a nagy részt felfogta. Lassan többet vagyunk víz alatt, mint az Atlantisz. Nem mondanám, hogy szerencsére, de a hűtő elektromos vezetéke ennek a szellőzőcsőnek a háta mögött megy, és ha ott szivárgott, akkor az inkább jaj kategória, mert már nem beszélünk csúnyán.

Az aggodalmam nem volt alaptalan, és amikor másnap reggel kigyulladt a mikró addigra már nyugodtan pánikba eshettem. Hála szuperapu a közelben volt és néhány logikus, ámde számomra érthetetlen alapvető fizikai ténnyel szembesített, valamint egy mikrót is segített elhozni a boltból. Felcipelte, mert a lift akna is víz alatt van. Anna mindeközben az angyali ártatlanság szobraként ette a tábla csokoládét, és kedvetlenül merengett a jövő felett, amikor is a kütyü függésben majd megvakul.

Tájkép csata után.

Címkék: autizmus 8.5+

Számokban 2.

2020. június 11. 09:18 - yerma

Nyilván rajtam kívül senki nem meditál matematika könyvek felett, velem viszont néha előfordul, hogy számokról képek jutnak eszembe, képekről meg számok. Nézegettem Anna matekkönyvét, amit a könyvtárból hozott ki. Nem tudom ő maga meddig jutott el vele, de én gyorsan elolvastam mielőtt visszavittük volna. Nagyon gyerekbarát verzió volt, viccekkel és érdekességekkel. Az ókori számok történeténél meglepődtem, amikor megláttam, hogy a majáknál pédául egy olyan rajz jelölte a százas számot, ami a Stongehenge-re hasonlít. Mondjuk a pí is hasonlít rá. Mi van akkor, ha a Stronehenge az egy - szám?

Következő a kör négyszögesítése. Erre nincs megoldás, de minden matematikával foglalkozónak ilyenkor felcsillan a szeme, hogy olyan nincs, és évszázadokat vesződnek a bebizonyításával. Pedig de. Ez azt jelenti, hogy megpróbálunk egy kör területével azonos területű négyzetet rajzolni (körző és vonalzó segítségével, ezek az eukleidészi eszközök). Rejtély, hogy merülhetett fel az igény ennek a megoldására, de biztos meg volt ennek a gyakorlati jelentősége a hosszú évezredek alatt. Annával is kipróbáltuk, igaz a kör kerületére vonatkozóan egy hajgumival. És amikor számokról gondolkodom általában előjönnek képek is. Ezen a ponton David Coulthard jutott eszembe, amikor beül az autóba.

Hogyan ne beszéljünk csúnyán

2020. június 10. 16:17 - yerma

Mert mik az oka a csúnya szavak. Az emberek egy csoportja meghatározta, mik azok a szavak, amik csúnyának minősülnek. Mert a világot mindig két részre kell osztani, spektrumon soha nincs senki, két szín van, a fehér és a fekete. Nekünk kicsit máshol vannak a hangsúlyok, mert nálunk például szobafogság jár az olyan szavakért, amikre van normális hangzású magyar szó, de mi bosszúból nem azt használjuk. Példák. Csicseriborsó (hummusz), encsem-bencsem, csetresz, biszbasz (apróság), muskotályzsálya (szemtisztítófű), vecsési savanyúság, sajnos-muszáj-vagyok-enni (ez helyesen úgy van, hogy muszáj ennem, vagy ennem kell), mindenféleképpen, boldogságos, kicsi-kincsem (fotó alatt: Kicsi Kincsem Kincső), anyúzda, gyerkőc, semmi-esetre-se-sincsen. De ez egy másik vonal, és a teljesség igénye nélkül. Majd frissítem, ha más irritáló dolog eszembe jut.

Jaj, a top sztori: grenadírmars. Főzzünk egyoldalas recept leírással granadírmarsot. Bla-bla. A végén lehet jóízűen lakmározni belőle. Már a mondat minek, mindenki el tudja dönteni, mit csinál majd vele, és valószínűleg megeszi. De lássuk be, hogy a lakmározik az a lakoma főnévből ered, és a grenadírmars pedig a krumplistészta. Mint Makó Jeruzsálemtől van a krumplistészta a lakomától, de elő lehet adni a semmit. Mekkora képzavar már ez. Vagy butaság. Vagy magabizosan tudni a semmit. Bizonyára mindegyik egyszerre.

Szóval azért nem beszélünk csúnyán, mert néhány szót nem használunk, mert tabu a téma, amihez kapcsolódnak, nemiség fúj, szuper titok, Az Amit Nem Nevezünk a Nevén és Esemény és Az. Minél jobban nem beszélünk róla, annál könnyebb belefutni egy fake-newsba, és még csak el sem tudjuk dönteni, igaz lehet-e. Van egy kiadvány kifejezetten autista gyerekeknek, akiknek soha nem magyarázod meg a bibe méhcske párost, mert nem látják benne a logikát, és nem értik meg ebből az összefüggéseket, leegyszerűsítve és nevén nevezve viszont sokkal könnyebb. Én és a testem, én és a kapcsolataim, én és az érzéseim, én és a külsőm. Menjünk már végig ezen, miről beszélünk, amikor csúnyán beszélünk.

Jó, de ezentúl te sem.

A BAZ Megye az szabad?

Címkék: autizmus 8.5+

Paradicsom

2020. június 07. 17:48 - yerma

A tavalyi kudarc után idén a paradicsomot túltoltuk.

Címkék: 8.5+

Pista a gyöngykagyló

2020. június 07. 14:02 - yerma

Mert mi az Anyu dolga.

Anyunak dolga volt a random szívhangú Gyöngyöt 12 órás hangtalan vajúdás után kiizzadni. Ott egy férfi elvette tőle, az odaadta egy nőnek, amíg összevarrták odaadták szuperapunak tízperces dajkálásra. A negyedik személy volt Anyu, aki a Gyöngyhöz érhetett. Egy olyan kórházban, ahol az első kagylós érintés különösen fontosnak volt verbalizálva. Aztán jött a háromágyas kórterem, ami egyágyas magáncellának volt belengetve - annak, aki időben szül. Hajnali öttől indult a verseny és Anyu nem lett első, így megkapta a háromágyasat, amiben két másik anyukával osztozott. Később jöttek és korábban végeztek, az egyik éppen fotót posztolt a közösségi médiába okostelefonnal (2011-ben járunk), én akkoriban cseréltem le e Nokia 3330 horcrux verziót körülbelül. A harmadik anyu már ötödik gyerekét szülte, rutinosan egy óra alatt, bent altatták a közös kórteremben a babákat, akik óránként sírtak. Anyu kimerült, kapott egy szem altató gyógyszert, ami miatt az orvosa eltiltotta a szoptatástól, mert az kiválasztódhat az anyatejbe. Ezt a sztorit Anyu később a 3 évig tartó válási folyamatban a 20 oldalas rágalomhadjárat közepében hallotta vissza, mi szerint Anyu azért nem szoptatta, mert féltette az alakját, a mellét, ezért nem alkalmas anyának és innen már ne is hozzák haza, hanem közvetlen a pszichiátriára vigyék. Több telefon a nőgyógyásznak, ezt utóbb mesélték Anyunak, hogy ezt még az ottani 5 nap alatt soronkívül intézze el.

Hazavitelkor szuperapu büszkén és gőgösen vitte a karjában a kis Gyöngyöt, mint hetero voltának bizonyítékát. Anyu ment utána a csomagokkal, két nagy táskája volt és folyton vérzett még a gátseb miatt, de cipelte. Az otthoni ajtón is szuperapu emelte át a Gyöngyöt szertartásosan. Aztán teltek a napok, bár Anyu nem tudta, hogy teltek, az ő élete háromórás periódusok végeláthatatlan sora lett, ahol a legnagyobb logisztikát a hajmosás megszervezése jelentette. Két hét után jutott el a nagyszobába, éppen természetfilm ment a tévében, hú, ilyen egy fa! hüledezett, mi minden történt itt, amíg nem tudott magáról, a fára rászállt egy madár, de érdekes, ilyen az élet? Az éjszakák átvirrasztása nem volt könnyű, segített benne "hülye nagymama", aki minden második hajnali szoptatásnál tisztába rakta  Anyu helyett, így nem verte ki teljesen az álmot a szeméből az állandó sírás. Később ezt a hajnali második szoptatást szuperapu átvette, de nagyobb hangzavart csapott a lámpa felkapcsolással és alaptömege cipelésével, így Anyunak esélye sem volt visszaaludni. Megint később ezt egy fejlámpával oldotta meg, így teljesen olyan lett, mint Woody Allen a Süti vagy nem süti című filmben. Anyu a végkimerülés határán volt, és szuperapunak semmi nem volt jó, nagymama főzött, nem Anyu, és tejfakasztó viszkizés következett hosszú hónapokig Mass Effect-tel egybekötve. Napközbeni akkora szundikkal, amik estéig tartottak neki, és a horkolása miatt hangstoppal nézte Anyu az X-faktort, de még így is megérte neki, mert új inger volt.

Szuperapu húga tanúvallomásban közölte, hogy amikor náluk járt a 3 év alatt 2-szer, az egyik alkalommal mosatlan poharat talált a mosogatóban, amiből arra következtetett, hogy Anyu alkalmatlan szülőnek. Szupernagymama is megjelent tanúskodni, de vallomás tételre nem került sor, mert szuperapu nem jelent meg a tárgyaláson, balesetet szenvedett, ami abból állt, hogy hirtelen fékezett és kinyílt a légzsák. Szupernagymama ezen nagyon fel volt háborodva, gurulós bevásárlókocsijával Anyu asztalához lépett és hangosan, nagyon alacsony intelligencia szintről tanúskodva becsmérelte Anyut. A sztárügyvédje intette le, Anyu az ügyvédjével ártatlan arccal próbálta elfojtani a röhögését, amit az fölött érzett, hogy most nyerte meg a pert, innen már nem lehet veszíteni. Nem is lehetett. Aztán szuperapu az eljárás keretében Anyut elmeszakértői vizsgálatra küldte, ahol közölték a rossz hírt, hogy olyan nincs, hogy csak az egyik fél megy, menjen szuperapu is. Ezen annyira kiborult, hogy a vizsgálata eredményét megkérdőjelezve újabb beadványokban szórakoztatta a bíróságot. Itt derült ki először olyan tényező, amiből Anyunál autizmusra lehetett következtetni. Egy pszichológus is megnézte a két felet, az lehet, hogy ön ahhoz a terapeutához járt 3 évig terápiára, aki a módszert az egyetemen oktatta neki? Az elmeszakértői vizsgálat döntetlenre állt, ez azt jelentette, hogyha Anyu nem alkalmas, akkor szuperapu sem az. Teltek az évek és csak nem lett vége, közben látleletek és jöttek néha a rendőrök, a Gyöngy pedig ilyenkor a szomszédban lakó dílerhez került szuperapu karjában mint biztos bázisra. Aki akkor épp szabadlábon volt, mert később már nem. Az az infó megvan, hogy a látlelet 3 ezer forintba kerül, a gyes pedig 10 ezer nagyságrendileg?

Aztán megszületett az ítélet, a kagylóé a Gyöngy, aki vér és verejték árán kitermelte magából, szuperapu hagyja el a tengert. Közben kezdődött az óvoda, ahol nagyon hamar kiderült a kis Gyöngy atipikussága, mindenkinek nyilvánvaló volt, csak annak a 23 óvónőnek nem, akit kaptunk a 3 év során, és annak a 3 pszichiáternek sem, akik az óvodában dolgoztak, a nevtannak, a családsegítőnek, meg néhány szülőnek. Szuperapu ezt is megpróbálta az Anyu számlájára írni: azért rossz a gyerek, mert Anyu nem törődik vele, ez okozza az adhd-t is, a rideg szülői nevelés. Ja, hogy igény szerint szoptat, nem hagyja sírni és kötődően neveli, na az meg autizmust okoz. Vagy nem, de megtalálja az összefüggést. Még keresi. Az az óvónő ócsárolt fizetett pedagógiai szakvéleményben, aki most börtönben ül. Jött egy jó év másik óvodában, és az iskolában további jó évek. Valaki arca kisimult, valaki további stresszevésbe menekült.

Itt talált minket a terápia, aminek célja, hogy a Gyöngy géntérképét terápiai erőszakkal olyanná formáljuk, ami neki nem jó, mert jelentős többlet stresszt eredményez, viszont mindenki másnak könnyebb lesz őt kezelni, és ugye a mindenki más érdeke az egyéni érdeket mindig felülírja. Nemzeti konzultációt megszégyenítő stílusban kérdezett  alá a pedagógusoknak szuperapu, akarja-e, hogy a Gyöngy boldog legyen, mert Anyu, aki eddig is mindenről tehetett nem akarja. Igen, akarjuk. Akarjátok Istvánt? Igen, akarjuk. Gyöngy-pszichológus szerint is alakítsuk át, tagadja meg önmagát, mindenki ezt csinálja. Iparágak szakosodnak a kétségbeesett szülők félelmére, kannabiszolaj és neurofeedback, és kétszemélyes magán terápia, ahol azt tanítják meg, hogyan kell viselkedni más gyerekekkel - csak éppen más gyerekek nélkül. Mert a többségnek nem jó, ha valaki más. Ők rugalmasak, de nem akarnak alkalmazkodni hozzánk. Mert megtehetik.

Pista a gyöngykagyló visszaszedte Rockefellertől a gyöngyöt, aki azt mondta neki:

Az utókor igazolni fogja önt, ha megérdemli.


(Karinthy Frigyes: Pista, a gyöngykagyló)

Az eskü

2020. június 05. 12:01 - yerma

Elég érdekes beszélgetésnek voltunk tegnap tanúi. A covid miatt online került sor a vadaskerti konzultációra. A 3 felnőtt csevegésébe Anna is bekapcsolódott, és amikor számára irreleváns tartalom érkezett, akkor vicces vizuális effektekkel szórakoztatott minket. Mivel nálam volt éppen, én voltam az alanya, hogy szives takaróval a fején hajserkentő cukorkát bevevő, ellenszert még nem felfedező umpa-lumpaként bejött, hogy aztán másodszorra átöltözzön és egy széken balettezni tanuljon, a harmadik felvonásban újabb ruhát váltott és kézenállt. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy ez csak nekem vicces, a túloldalról szerepbe merevedett orvos és apuka nézett vissza, mi oldalunkon egy marha jól mulató páros voltunk. Ez ördögtől való nevelési technika, mint megtudtam, mert szigorú anyaként feltartott mutatóujjal Bogyó és Babóca módra kellett volna lecsapnom és ignorálnom a mutatványt. Amikor a diplomata mögé bekúszik a gyerek és a kétségbeesett bébiszitter, fapofával kellett volna végignéznem. Anna leszarta mi történik és nem törekedett a kölcsönösségre. Ezekre nem kell reagálni, én nem is reagálok, mondta szuperapu, nálam rend van, megyünk a barátaimhoz és gyakorolja a szociális készséget, meg zárójelben a hülye nagymama, aki meg már nincs. Ez nagyon jó, mondja orvos. Csak éppen saját korosztályos társasága továbbra sincs. Vinni kell pedig, játszótérre, tarzanparkba, iskolába jégvarázsozni, és meg kell tanulnia, hogy a babaöltöztetés az igenis jó téma. Én viszem pszichológushoz is (ami megint nem kortárs kapcsolat) én meg beírattam programozni. Haloványan kérdeztem meg, hogy fontos-e az amit maga a gyerek akar, hogy akar-e belemenni látszólag felesleges és méltatlan kapcsolatokba, szerepbe akar-e ragadni, azon az áron, hogy nem önazonos és rengeteg energiát elvesz ennek a látszatnak a fenntartása. Igen, ez nagyon fontos, jött a válasz, és Anna akarata nem számít, mert ő gyerek szerepben van és mi vagyunk a felnőttek, nekünk kell megmondani. Velem jön vásárolni is, mondja szuperapu, igen fél órát kinn ül a kocsiban és nyomkodja a telefont, haltak meg így gyerekek már a világtörténelemben. Két értelmes felnőtt embernek meg kell tudnia ezt beszélni. Ha két értelmes ember lett volna, nem került volna sor válásra. Annyit tudtam csak mondani, hogy én nem tudom olyan nyelvre megtanítani, amit nem beszélek magam sem. Kérek-e segítséget? Mihez.

Eddigi életem azzal telt, hogy NT-k mondták meg mit kellene tennem, és örülök, hogy leráztam őket. NT-k képviselnek minket az AOSZ-ban, és NT-k találták ki az autizmus puzzle logóját, ami pont ellentétes velünk, mert nem tudunk kapcsolódni, a puzzle viszont igen. Az NT-k írták a könyveket az autizmusról, de ez egy zárt világ, ide nem kapcsolódhat be akárki.

Az az igazság, hogy akkor, abban a helyzetben nem tudtam megvédeni magam, mert lefagytam és ezt sajnálom. Ahogy telik az idő, annál jobban érik meg bennem az elhatározás az esküre. Nem, ez nem a megszeghetetlen eskü.

Ez a Baradlay változat.