Nélkülem unatkoznál

te is

A kommunikáció nehézségéről

2020. szeptember 22. 11:21 - yerma

  1. Nyelvi fejlődés késése: ez mondjuk nálunk nem volt, nálam sem és Annánál sem. Szívszorító olvasni a kommentekben, hogy 18 éves a fiam és megszólalt, 14 éves és megengedte, hogy átöleljem. Vannak fokozatok.

  2. Kölcsönös társalgás kezdeményezésének és fenntartásásnak a nehézsége: a minap írta valaki egy nemzetközi közösségben, hogy autizmus összefoglalása három horror szóban kinek mi, ilyesmik voltak a válaszok, hogy lets go party (menjünk buliba), the doorbell rang (a csengő megszólal), crumbs under foot (morzsák a láb alatt), plans have changed (a terv megváltozott), call this number (hívd ezt a számot), how are you (hogy vagy), surprise happy birthday (szülinapi meglepetés party). Stb. Ezek mind más emberrel való reakciót feltételez, ami kívülállónak értelmezhetetlen, hogy mi ebben a probléma. És ezek a problémás helyzetek emberekhez kapcsolódnak, mert minden emberekhez kapcsolódik és minden kapcsolódik mindennel. Nem hogy nem fogunk small talk-ozni, de kifejezetten hárítani fogjuk a helyzetet, és elmegyünk. Van egy olyan jelenség, mint a meltdown (ami kifelé a lefagyás és összeomlás, amikor olyan sok információ ér amit nem tudunk feldolgozni). A mi 40+ korosztályunkban a soha-meg-nem-értés és a neveltetés miatt ez befelé lefagyás lett, amikor kintről azt hiszed minden rendben van, bent viszont lefagytunk. Ezt shutdown-nak nevezik. Nem nézünk a szemedbe és idegesen mozgunk, pakolunk, én személy szerint a hajamat tépem és ringatózok saját megnyugtatásom céljából. Ha társalgunk nem várjuk meg a válaszodat és közbeszólunk. Nem értjük a kétszínű embereket, nem értjük a hátsó szándékokat. Ez mondjuk probléma a mindennapokban. Hogy nem ismerjük fel, hogy valaki gonosz, és rosszat akar. Én személy szerint szeretem, ha a saját kétértelmű stílusomat, amit rezzenéstelen arccal, nulla mimikával előadok, más megérti. Nem nagyon értik meg, ezáltal a tudatalatti természetes szelekcióval kiszűröm azokat az embereket, akivel nem érdemes foglalkozni. Nem egy tömegrendezvény az életem, de ez is a cél. Aki ide eltéved és nem érti, az menjen tovább. Ez azt jelenti, hogy jól vagyok így, nem kell terápiában ezt korrigálni. Igazából elégedett emberek vagyunk, mert azt csináljuk, amit akarunk, és nem értjük, hogy más meg miért nem, és pláne miért ők a hangos többség.

  3. Ismétlődő fordulatok, egyéni nyelvezet: Anna beszédmódjára azt mondták felnőttes, és milyen lenne más, amikor nem tud kortárs közösségekhez kapcsolódni, és egy felnőtt stabilan kell, hogy figyeljen rá. Mivel ez nincs meg, csak a kortárs zsivaj, az iskola mára már elviselhetetlenné válni, elsősorban a hangzavar miatt, lassan kell neki füldugó vagy fülhallgató is. Nem meglepő, hogy felnőttesen beszél, nem tudom miért baj ez, ha baj. Kénytelenek vagyunk választékosan beszélni, mert valahogy a hangos többséget zavarja a csúnya szó, ami a feszültség levezetésének legegyszerűbb, leggyorsabb és leghatékonyabb formája. Nem beszélünk csúnyán, de körülírjuk, így gazdag szókincsünk lesz. Még Annának is, aki nem szeret olvasni, viszont én az általam elolvasott könyvek nagy részére emlékszem, és rendelkezem azzal a képességgel, hogy egy mondatban össze tudom neki foglalni, röviden, tömören. (Az oroszokról szólt) Nekem is folyamatosan gazdagodik a nyelvezetem mind a mai napig. (Nem, kurva az nem vagy, csak életvitelszerűen a testnyílásaidat adod bérbe. Észre sem veszed, amikor beszóltam.)

  4. Spontán fantáziajáték hiánya: óvodában orvosos, fantasy gamer, cos player, wtf. Minek. Nem az vagy. Szerepjáték, játsszuk azt, hogy én vagyok a tanár, te meg a diák, igen, mert buta vagy és én magyarázom neked a nyolcadikos matekot. Ez nem szerepjáték. Napernyő, szemüveg, tárgyak, mondjunk róla mesét, hosszú és bővített mondatokban, ahol a szemüveg a béka, a napernyő meg a királylány. Minek. Egy mondatban: Harry Potter kviddicsezik. (Megtörtént.) Farsang, busójárás. Amikor felkelted a természetet és az tőled megijed. Ezt értelmes emberek nem gondolhatják komolyan és pedig de. Mikulás fétis. Ünnep fétis. Játsszunk családot. Roadshow karácsonykor a nem véletlenül ritkán látott nagymamához. Lehet, hogy a családosdival is ez a bajom.

    Hogy valami nincs sehol.

A szociális interakciókról

2020. szeptember 21. 13:05 - yerma

Az autizmusnak régi használatban három diagnosztikai kritériuma van. Egy a szociális interakciók nehézsége, kettő a komminikáció nehézsége és három a szűk körű érdeklődés és sztereotip viselkedés. Van ennél több is és vannak árnyalatai (DSM-5). Általánosságban is írok néha, de főképp magamról.

A szociális interakciók.

  1. Sokrétű nonverbális kommunikáció használatának hiányosságai. Ez azt jelenti, hogy nem értjük, amit mondasz, ha nem látjuk a nonverbális jeleket, a mosolyt, a testtartást. Például utálunk telefonálni, mert az egy komplex agytornát kíván, hogy értelmezzük mit gondolt a költő, és miért nem azt mondta. Utáljuk a hangsúlyokat a beszédben, mert nem értjük mi a különbség, amikor az mondják "igen" különböző hangsúllyal, sőt azt sem értjük, hogy van egyáltalán különbség. Ha többen vagyunk, de akárcsak hárman is akkor megzavar a sok inger, a kétfajta eltérő kommunikációs stílus elemek, plusz magunk, de azt legalább értjük. Hiába fejlesztünk ki esetleg magas színvonalú retorikát, ez ne zavarjon meg senkit, a választ nem értjük, amit adtok rá. És van amikor nem is érdekel, ezt bunkóságnak szokták nézni. Nem ismerjük a szmájlikat, már egy iksz-dé is komoly sértés, három féle érzelem van, a :) a :( és a :/. Több nincs, a többi handabanda. A sebészi rendelőben fél percet voltam benn: kifordult a bokám, röntgenezzük meg, stáblista. Mert a többi minek. Ha akartok nekünk segíteni írjátok le a szmájlik jelentését és írjátok le az íratlan szabályokat, amiket mi nem tudunk. Aztán persze úgyis ignoráljuk, mint például szemkontaktust.

  2. Spontán örömmegosztás. Nincs kommentelési lehetőség és megosztás gomb, mert nincs rá igényem, nem nézem félpercenként az oldalbetöltési statisztikákat, pláne nem helyezek ki reklámokat pénzért. Na jó, ez egyszer volt, amikor tematikus bejegyzést kellett írni valami emberjogi világnapra, és akkor tettek ki a blog B oldalra, ha engedélyezem a reklámot. Mint a sortűz lőttem ki a 4x250 karakteres kommentedet olvasás nélkül, mert nem érdekelt. Ennyi erővel regényt is írhattál volna. Nem játszottam veled oviban orvososat, mert nem vagyok orvos és a fém szaroddal nem fogsz hozzám érni. Nem mondtam meg, hogy hányas lett a dolgozatom, amíg nem kérdezted. Akkor se érdekelt a reakciód. Ha elhitted, hogy érdekel: hazudtam. Hogy könnyebben szabaduljak tőled.

  3. Szociális és érzelmi kölcsönösség hiánya. Ezt már fentebb leírtam. Nem gondoljuk, hogy a társadalom legkisebb egysége a család, nem tudunk "mi"-k lenni, többes szám elsőben. Amikor anyu és apu közös FB profilt hoz létre, mert ők csak együtt, mindig. Talán a házasságba is azért mentem bele, mert ezt nem tudtam magamról. Csak a funkcióját láttam, a társadalom elégedett mosolyát ha felmutatom, ami egyben a legális belépő egy gyerekhez. Soha senki nem mondta, hogy lehet másképp. Nem úgy szólt a házirend. Néha jó volt ugyan "mi"-nek lenni, de az nagyobb tömegben (meccsen pölö). Ezért irritál a szó, család, fészekrakás, babaprojekt, csok hitel. Másnak ez bejön. Majd elválik.

  4. Kortárs kapcsolatok hiánya. Plusz-mínusz korú emberekkel tudunk csak szót érteni: a gyerekekkel, mert voltunk valaha gyerekek és nem felejettük el, néhány idős meg bölcs ember lett, amikor a tudása tapasztalattal érett össze és ezt akkor vettük észre, amikor még gyerekek voltunk. Néhány meg nem. Amúgy is ritkán tudunk kapcsolódni. Nem tudom, akarunk-e. Valószínűleg akarunk, csak már megszoktuk, hogy nem sikerül. Ez olyan végrehajtási fukciós zavar, még mielőtt valaki azt mondaná, hogy motivál egy kockacukorral (Annánál is mindig ez a házifeladat) Nem értjük miért van rá szükség, mert a társadalom legkisebb egysége az egyén és önmagáért felel, és a halálos ágyon magunknak kell elszámolnunk. Az internet előtti időkben esélyünk nem volt kapcsolatokat létrehozni, ezért lett a kamaszodás dupla horror, "a gyerek a kamaszodást a másik gyerekkel vezeti le, ezért kell kapcsolódni" öö. Méltatlan kapcsolatokban levezetni kortárs gyerekekkel mint életcél. Aha. Társkeresés. Nem mindegy kihez nem tudunk kapcsolódni? Egy dologban Annával különösen egyetértünk: 

    Ó, szeretünk mi kapcsolódni.

    A wifihez.

Drop the dog

2020. szeptember 17. 14:31 - yerma

A mi home verziónk sokkal jobb, amikor rázkódva röhögünk a kamera mögött.

Címkék: poén 8.5+

A függő

2020. szeptember 16. 08:50 - yerma

A függő az, aki nem tud leállni.

Orvoskamara.

Címkék: 8.5+

Családi kör

2020. szeptember 15. 19:43 - yerma

Ha pillanatfelvételt kellene csinálni a családunkról, az most a következőképpen nézne ki. Anyu ül bokasínnel a lábán, nem tud járni, nem tudja Annát kísérni iskolába. Amit mondjuk nem is kell neki, mert Anna itthon gubbaszt nurofennel a szájában és egy százas csomag papírzsebkendő társaságában, és nagyon jól érzi magát. Mert a nurofen nagy kedvenc, azt hiszi hogy narancsos cukorka és repetázik belőle. Versus halolaj. A gubbaszt az annyit jelent, hogy nyomkodja a kütyüit, az jó, mert addig se sír. Régen, amikor kicsi volt és beteg volt, akkor mindig sírt. Mondjuk nem betegen is, te voltál a gyerek, aki mindig sírt. Kis gyerek kis baj, vagy micsoda. Egyszerű megfázása van, de nem merjük közösségbe adni, mert kinek hiányzik a napi koránkelés, amikor megtehetjük, hogy tízig alszunk: a későnkelés biztos tudatában alszunk el, hogy aztán reggel hatkor felkeljünk végül. Most érett meg a helyzet az én nagyszobai alvásomra, és ez azt vonja maga után, hogy zárhatatlan szobában vagyok reggel hatkor. Leckét írjuk befotózva úgy, mint ahogy fél éven át tettük és már akkor sem volt jó, Persze Anna nem akar és jó poén volt, hogy minden könyv a padban van és én nem tudok elmenni érte. Pihenjen és szolgáltassa ki magát, mondja a sebész nekem, na igen, egyedül nevelem az aspergeres gyerekemet, ennek a tanácsnak nincs megoldása a természetes számok halmazán. Apropó matekozunk: a lecke nem sokat változott 40 év óta, melyek azok a nyitott mondatok, amelyeket igazzá tenne a halmazból hiányzó szám, és a szám helyett egy körte bazmeg (b+). Nem a megoldást kell infantilizálni, hanem a kérdést megfogalmazni már a nyelvújítás utáni magyar nyelven. A gyerek itt utája meg a matematikát, mert ha épp nem beteg és ezért nem a szülő magyarázza el, hanem a napköziben leginkább senki, akkor ez az a pont, ahol le lehet maradni. És nem vagyok biztos benne, hogy össztársadalmilag nem ez a cél.

Amiben tudunk haladni az a programozás. Újra vannak online órák, igaz nem utónézhető verzióban. Nekünk a nyáron ott volt a jó, hogy Anna a saját tempójában csinálhatta. A programozás az logika és matematika, eddig inkább logika, és idén már egy plusz félévet már átugrottunk, mert Anna nagyon unatkozott, amíg más megosztotta a képernyőjét, mert elakadt, addig mindig bekapcsolta a tévét, hátha lemegy egy sorozat. A mostani évadot is bírja, ahol elakad ott én is tudok segíteni neki, nem rázom le nemtudommal, kőkeményen kitaláljuk ketten, hogy milyen logikai parancs kell ahhoz, hogy a labda ne a tengeren pattanjon, hanem a homokváron, és legyalulja azt.

Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó.

Per három szor kettő.

Aki eldöntötte

2020. szeptember 10. 16:17 - yerma

Ő is eldöntötte, hogy marad. Volt egy kicsi csúcsrothadása, azt calciummal kezeltem. Felváltva adtam hozzá összetört tojáshéjat és egy pohár tejet. Hat hónapja vártunk rá. Magból.

Címkék: poén 8.5+

Képekben 6

2020. szeptember 08. 17:43 - yerma

WEÖRES SÁNDOR
Paripám csodaszép pejkó

Paripám csodaszép pejkó,
ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vizen át vágtat,
nem adom, ha igérsz százat.

Amikor paripám ballag,
odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
odanéz a nap is százszor.

Akkor mi a baj

2020. szeptember 06. 13:51 - yerma

Elkezdődött a harmadik iskolai évad. Egyelőre minden működik, maszk nem kell órán, és lázmérés sincs, kézfertőtlenítés van. Körülbelül 2 hetet adok annak, hogy valaki megfertőződik és akkor megint game over lesz, ugyanolyan távoktatási bénázással, ahogy tavaly volt. Ami mindenkit, gyereket, szülőt, tanárt legyalult. Magabiztosan indulnak a fizetős szakkörök is. Vívás legyen mondja szuperapu, majd Anna önmagától elmegy a másik iskolába, ott vívó cuccba öltözik, aztán majd egyedül hazajön. Szemmel láthatóan irreális elvárás ez a mi helyzetünkben. F biztos azt mondana erre boldogan, de jó! Új tantárgyak vannak harmadiktól, befigyel az angol és az informatika, átlagban 6 órái vannak Annának. Továbbra is probléma, hogy nincs külön csendes tér, ahol elvonulhat, legalábbis itthon volt és most nehezebb visszaszokni. Ajánlott 1-kor elhozni, hogy a napköziben ne legyen, most én megtehetem, és elhozom. Így megnyertük a házi feladat készítése itthon kategóriát, amit nehezen akar elkezdeni. Régen legalább a napköziben megírta. Két évig nem szembesültem vele, mi az, hogy leckeírás, és hogy más mennyire komolyan veszi. Érdekesek egyébként mások, több lett a kitűnő, akik plusz angolra mehetnek így a nívós csoportba. Volt, ahol anyuka írta a leckét saját kezével, volt, ahol a szorgalmi is kötelezőnek volt belengetve kisötösért. Ezt még a befotózós stílusban el lehetett játszani. Új tanárt kaptunk, ez a magyar tanári poszt ez olyan lesz, mint horrororvi, minden évben más jön. Mindenki sokat nőtt, Anna is, most szembesültem vele, hogy mindenből eggyel nagyobb kell, de kivárok, mert ha lezárják az iskolát tök mindegy lesz, hogy van-e 3 váltás cipő. 

Anna egyébként jó állapotban van. Azt mondjuk nehezményezte, hogy a feljelentéssel nem vártam őt meg, de arra is nagyon viszketett már az ujjam. Néha híradóra beül miközben játszik és figyel, hozzászól. Legközelebb én is ezt mondom feleléskor: nem nyilatkozom, mert nem vagyok közszereplő, és mert magánügy. Félek, hogy tényleg bedobja. Tüntetésekről tud, Fehérorszországról tud, ki terjeszti a vírust, tudja. Szigorúan mellette és elmagyarázva persze. Tudja miért nem nézünk F1-et, illetve miért nézzük mégis (és valamiért pont akkor nem néztük, amikor történt valami), mert az elektromos F1 az dodzsem és még nézhetetlenebb. Tudja, hogy az lesz az első, aki a legtöbb pontot gyűjti, tudja mi a kék zászló és iskolában akarja belengetni. Tudja, hogy mi történik, ha két neutroncsillag összeütközik, ez mondjuk speciális poén, csak mi értjük. Arra használjuk, amikor a másik olyan nyelvezetet használ, ami érthetetlen mondjuk a Blockstar-ban kevésbé kompetens szülőnek. Tudja azt is, hogy mi a keresztneve Veres Pálnénak

Péntekenként járnak a külön vidéki fejlesztésre, ahol legutóbb én is voltam. Megnyugtató volt egy tapasztalt szakember jelenléte, ilyen eddig nem volt. Hívják szülinapi bulikra? Igen. Van kortárs rokoni kapcsolata? Igen. Akkor mi a baj? És igen, van és hívják. És tényleg, mi a baj? Ugyanaz a helyzet csak másképp kérdezve. 

Ha akarom magasság, ha akarom mélység.

fb_img_1598203434720.jpg