te is

Nélkülem unatkoznál


Álomarcú lány

Altatások során különös dologra figyeltem fel. Az már korábban, egész kicsi kora óta feltűnt, hogy Anna babának nagyon sok arca van. (Most is sok, de például eltűnt róla az orrfelhúzós grimasz.)
De mindezek között is különleges az álomarc. Ez többnyire ugyanaz születése óta. Az az ábrázat, az a semmihez nem hasonlítható orca, amelyből különleges nyugalom árad. Az ajkát felbiggyeszti olyankor, mint egy kis kacsa, a szeme lehunyt. Leírni nem tudom és lefotografálni meg nem nagyon merem ilyenkor, félek, hogy megébred. 
A többi, néma csend. (Hamlet)

Hívok egy régi álmot,
Várom, ki benne áll, álomarcú lány,
Értem, hogy szólal bennem,
Érzem, hogy megérint, álomarcú lány,
Mindig gondolj rám!

(LGT, Adamis Anna, Somló Tamás)

Hiányzó szavak

Nem mondhatni, hogy hamar jutottunk el oda, átnézzük a születéssel kapcsolatos videót. Nemrég írtuk lemezre és nemrégen néztük meg annyiszor legalábbis, hogy elemezni lehetett az eseményeket.

Maga a szülés az egy másfajta élmény volt, mint így visszanézni és ráadásul ennyi idő után. Többször megnézve nem sokkoló, nem fájdalmas, de részleteiben elnagyoltabb a kép, mint akkor, amikor mindez történt. De jó, hogy vissza tudjuk nézni, lehet belőle tanulni, mint mindenből. Most nyernek értelmet a mondatok, amik elhangoztak és azok is, amelyek nem hangoztak el. Amit nem mondott senki, pedig mondhatott volna. Most ezek a hiányzó szavak.

Nem érzek eufóriát most sem, és nem éreztem akkor sem. Minden természetes volt. Jó lett volna tudni, hogy pontosan mikor és mi fog velem történni, mennyire haladtunk előre, mennyi van még hátra. De nem éreztem semmi extrát, mert magával ragadott a dolgok magától értetődő volta. Elmaradt a csoda, de elmarad rendre annak, akinek a hétköznapjai nem csupán hétköznapok, hanem kis csodák. Belesimul ezekbe a napokba a születés is. Legalábbis annak a szellemi formája.

Mert a fizikai és a pszichés az egy darabig megmarad, aztán már csak kopik. Nem szépül meg, csak porosodik, egészen addig, amíg el nem tűnik. Semmi nem örök életű, még a piramisok sem, és hiába kutatták és kutatják millióan, hogyan lehet emléket állítani az örökkévalóságnak, nem fogják megtalálni az időtlent, hiszen még az idő sem örök.

Eufóriát éreznék akkor, ha nem tudnám, hogy az életben a kis dolgok is  lehetnek nagyok és a nagy dolgok is kicsik.  Valójában a kis dolgok a nagyok. Ami kicsi az nagyszerű, az csodálatos, és a nagy dolgok abból születnek, hogy a kicsit gondoljuk tovább. De a kicsi nagyságának felismeréséhez nagynak kell lenni és a nagy csak akkor látja át a kicsi nagyságát, ha már megért arra, hogy újra kicsi legyen.

Így lesz a napokból csoda, a percekből óra és nem félünk majd, ha a végén mindezekkel el kell számolni.

Kábel a rengetegben

Mivel a meleg szobafogságra ítélt, új játékokat voltunk kénytelenek kitalálni a kánikulában. Természetesen a csemete járt élen a furfangosabbnál furfangosabb dolgok kiagyalásában és megvalósításában. Sor került a pelenka leszedésére saját magáról, és kiságyban ülve a hálózsák önálló kicipzárazására. Nem utolsósorban a kábeleket nem sikerült kitépkedni a helyükről, bár buzgó próbálkozás van rá mindig és mindenhol.

Alvásügyi szempontból zaklatott napok vannak utánunk. Ő ugyan 3-4 óránként kel, de jobb esetben visszaalszik. Jobb esetben Anya is. De tegnap például hajnali 3-kor úgy döntött felkel és beszélget. Ilyenkor Anya rettegve néz gyermeke szemére, vajon nyitva van-e. Ha igen, akkor igyekszik addig simogatni a hátát, amíg visszaalszik. Nem sok esély van rá négykézláb, de már előfordult. Olyankor mind a ketten bealszanak, és riadásszerűen ébrednek reggel: ki vagyok és hol? Napközben kétszer alszik. Lassan egy éve már nem aludt Anya 6 óránál többet.

A szeme világa úgy tűnik elkerülte a begyulladást. Lehet, hogy tényleg csak por ment bele, de lehet, hogy megelőztünk egy árpát vagy egyéb gyulladást a kenőcsözésnek köszönhetően.

A tölcsért és a kölesgolyót a kenyérhéj követte a sorban. Először furcsa volt neki, aztán elfogadta. Általában 3 nap kell neki, hogy megszokjon és megtanuljon dolgokat.

A szív segédigéi

Az utóbbi napokban a lakás egy kész csatatér, nemcsak azért, mert a tízhónapos felállt és új igéket tanulunk. Kezdetben ugye volt a csippent, karmol és társai, most pedig már nosztalgiával tekintünk vissza ezekre az időkre. A tevékenységeket jelző szavak megváltoztak: áll, ül, huppan, csüccsen, borul, borít, kidönt, fröccsent, kiüt, lerúg, ránt, felkapaszkodik, mászik, harap, sikít, berreg, tép, szaggat, hisztizik.

A legtöbb kalamajka az etetés körül van, egyszerűen nem hajlandó egy helyben megülni etetés alkalmával. Enni eszik, csak etetni nem hagyja magát. Lassan el fogjuk felejteni a táplálási naplót, elég lesz ránézni a kis kombidresszére ahhoz, hogy tudjuk mi volt a menü. Ebben a nagy kalamajkában az a szerencse, hogy a tejpép fehér színű és így nem kell meszelni.
Megkóstoltuk a kölesgolyót és a tölcsért, először furcsa volt, de aztán megszokta, a tölcsért hamarabb. A kölesgolyón kívül mindent a szájába vesz, szöszmöszt is eszik, tudja, hogy nem szabad, rám néz, somolyog és még mielőtt odaérnék, már nyeli le nevetve.

Az új szavak, amiket használ: a "tá" táskát jelent, a "ba pá" a barna párna, a lábon való hintáztatás kérése az adott lábra való felkapaszkodás és a "ta" szótag ismétléséből tudható. Érdekesség, hogy lábat mindig ő választ, és nem mindig ugyanazt a lábat, van, amelyiken nem is hajlandó hintázni.
Tegnap két bácsit látott egymással beszélgetni és kétszer mondta  "bá" szótagot: "bá bá".
Számolni hamar fogunk, de ez már az első ultrahang felvételekből kiderült.

Félreértések forrása

Mindenki azt mondja, hogy beszélni és beszélni kell a gyerekekhez, azáltal tanulnak meg ők is beszélni.
Anna megtalálta Anya köldökét. Erre Anya elmesélte, hogy régen milyen kötelék fűzte a kis porontyához, a köldökzsinóron át ment a kaja és azon keresztül telefonáltunk:

- Halló! Itt Anya, ott vagy Opál? Vétel.
- Halló itt Opál, hallak, vétel.
- Jól vagy kislányom? Vétel.
- Igen, jól érzem magam, vétel.
- Kaja is rendben? Vétel.
- Igen, de ezért kellett felkelteni?

Mindezeket különböző hanglejtésekkel. Az elején még vicces is lett volna, de már a harmadiknál odakúszott hozzám és a kis tenyerével betapasztotta a számat. Újra próbálkoztam és még egyszer betapasztotta.

"A beszéd csak félreértések forrása" - mondta erre a róka.

Az orvosnál

kinga0717_001_001.jpgSor került az első sétára a gyermekorvoshoz a "beteg gyermek" feliratú kapu alatt.

Történt ugyanis, hogy egyik napról a másikra piros szemmel ébredtünk. A bal külső szemzug pirosodott be, azt hittük, hogy a kötőhártya gyulladás - árpa - allergia szentháromságból valamelyik elem lesz. A doktornéni azt mondta, hogy szerinte por vagy valami hasonló mehetett bele, írt rá kenőcsöt, és szükség esetén szemcseppet.

Kenjük-kenjük, de hol elhalványul, hol bepirosodik.

Tejhatalom

Megszűnőben van Anya tejhatalma. Mivel Anna nagyon sokat eszik már szilárd ételt, egyre kevésbé van szükség az anyatejezésre, a szoptatásra. Reggel és este kap már csak, és érezhetően lecsökkent a rendelkezésre álló tej mennyisége. Fogzás és egyéb tényezők miatti szoptatás elmaradást nem tapasztaltam, amikről hallani lehetett, hogy esetleg befolyásolják a tej mennyiségét, és mint utóbb kiderült a szoptatást elősegítő csodaszerek, teák (laktoherb) és homeopátiás készítmények (urtica urens) is inkább a patikusok forgalmához adtak hozzá jelentőset, a tej mennyiségét nem befolyásolták. Az legfőképpen a  kereslet - kínálati viszonyoktól függ, ha többször szopik, több lesz a tej, ennyi.

Néhány dolgot azonban jobb lett volna előre tudni, bár ezek inkább gyakorlati jellegű dolgok. Gondolok itt a tej lefagyasztására, felhasználására. Ugye az első lefejt tejeket nem ette meg a cumisüvegből, így esélyem sem volt az éjszakai pihenésre, pedig már volt tartalék a mirelitben. Ha megpróbáltuk volna kiskanállal, lehet, hogy előbbre jutunk. Mint ahogy arra is későn eszméltem, hogy az ideális fagyasztási mód az Actimel-es üveg, és nem szabad egyszerre sokat lefagyasztani, mert félő, hogy etetéskor, de főzeléknél történő felhasználáskor sem fogy el. Ami most elfogy, az 40 ml egy bébiételes üvegnyi krumplihoz, répához keverve például meg sem eszi. Ez egy napi adag, elkeverve egyéb ízekkel. Lehet, hogy eljön az idő, amikor fel tudom használni a 85 ml-es rekord csomagot is, bizakodjunk.

Többek között ezt sem mondta senki. Mintha én lennék az első szoptató anya.

Címkék: 11. hónap

Elmondom hát mindenkinek

Klaviatúrát ragadott az írnok, mert el kell mondani mindenkinek: elkezdett ez a kisleányka beszélni. A szavak elejét mondja természetesen, és egyértelműen beazonosítható, amit mondani akar. Így a "bácsi"-t például a "" szótag jelzi, akárhányszor az ablak elé lépünk, keresi a járókelőket ezzel a szótaggal. Mint ahogy a galambot is a háztetőn, a hangja után "".
Egyelőre ez a kettő, amit mond, de van, amit mutat, például harangozáskor a kis kezével mutatja: bim-bam. Az ikerszavak hangzását nagyon szereti, ismerjük a cikk-cakk formát is már, a "p" és a "b" betűket tartalmazó szavakat is élvezettel hallgatja. Nagy derültséget vált ki a pattogós labda másik elnevezése (spongya-bobos), ez hemzseg a szeretett betűktől. A hempergőző vízilovon pedig megtaláljuk a pepita mintát is. Ott gyakran elidőzik, "há-há" felkiáltással. De gyakran elidőzik konnektorok és kábelek közelében is.
Ezen kívül van a már megszokott hablaty nyelv, a berregés, a kerregés.
Nemsokára csacsogástól lesz hangos a lakás. Hurrá!

Címkék: szavak 11. hónap

Tizenegyedik vizsgálat

Újabb, már a tizenegyedik orvosi vizsgálaton vagyunk, túl, ami nagyon rémisztő, mert közeleg az egyéves születésnap, és borzasztó, hogy úgy múlik az idő, hogy az ember észre sem veszi. Bár, lehet, hogy így a természetes. A vizsgálat során kiderült, hogy Annánk súlya 8.560 gramm (mindössze 40 grammal gyarapodott), hossza 75 cm (ez 1 centivel hosszabb, mint előző hónapban), foga pedig 4 db van (ez is plusz 1 db-ot jelent). Ha ma lenne a vizsgálat már lehet, hogy 5 db fogat számolnának. Ezt senki sem tudja pontosan belőni, mert egyrészről a kisded nem mutatja magától meg, csak ha sír, akkor látjuk, másrészről meg Apa vélte látni, és hát Apa vitt már vakvágányra minket fogak tekintetében. Ami a fogzási folyamatra magyarázat lehet, hogy folyamatos az extra nyálzás, és felléptek az éjszakai alvási zavarok, amikor magam mellé kell venni, viszont visszarakni nem tudom, mert minduntalan felébred. Ilyenkor egymás mellett horkolunk.

Már megint nagyon sok mindent tanult, legszembetűnőbb az, hogy feláll, és elengedi a kezeit. Számoltam, hogy 8 másodpercet képes egyedül állni, hogy nem kapaszkodik. Szerencsére nem volt ebből még baleset, ügyesen lecsüccsent mindig. Sok hajmeresztő dolgot csinál, mint például a fej önkéntes beverése a falba. Ő azt hallgatja hogyan szól, nekem meg még nézni is rossz. Nyilván más a tónus a fal és a szekrény mellett, ezért mindegyiket végig kell próbálgatni. Mindenhová felmászik, radiátorra, rácsra, kis lábacskájával nyújtózkodik, amíg el nem ér dolgokat, aztán pakol és rámol. Jó jel, hogy megvan benne a hajlam a visszapakolásra is, amit még kivitelezni nemigen tud. Kanapéra felmászik és letolat.

Enni mindenfélét eszik, persze a saját tempójának megfelelően, nyilván fokhagymás rántásos főzeléket még nem adok neki. A húst nagyon szereti, a zöldbab főzelék eddig az, amiről elmondhatjuk, hogy nem egy kedvenc, de megkóstoltam, nem is nagyon finom. Két főzeléket eszik egy nap, egy gyümölcsöt és egy tejpépet lefekvés előtt, ezek mennyisége 1-1 bébiételes üveg átlagban, hol kevesebb, hol több. Tejpépből általában mindig repeta van. Kézben etetjük, enni ülve, de leginkább állva szeretne, ha hagynánk. Szélsőségesen extrém esetben hanyatt eszik és iszik. Lassan a kenyérhéj jön.

A boldogság kék madara

Kaptunk ajándékba egy nagy kék madarat, amiről azonban nem derült ki, hogy milyen típusú madár. Anya első ránézésre lepingvinezte, amiért ezúton is elnézést kér tőle. Talán az zavart meg, hogy csokornyakkendőben volt és szmokingban. Aztán Apa, aki minden élőlényt ismer, növényeket, állatokat egyformán jól, mint ha semmi nem lenne a világon természetesebb kijelentette: Hát ez dodómadár!
Született róla egyből egy dalocska, leginkább csasztuska jellegű, és a következő sorokat kell benne énekelni véletlenszerűen, körülbelül így:

Milyen madár

a kék madár?

Dodómadár?

Vagy dromedár?

A dromedár

nem is madár.

Mire vár

a kék madár?

Merre jár

a dodómadár

ha itt a nyár

a kék madár?

Mindezekről eszembe jut egy csodálatos moziélmény az Alice Csodaországban Tim Burton-féle lélegzetelállító verziója.

Ötkarikás szemek

Hálistennek a karikás szemeknek még az emléke is a múlt ködébe vész, így most semmi nem vonja el a figyelmet a ráncokról. Az olimpiai időszak tökéletes alkalmat biztosít, adja magát a nagy sportágválasztásra. Azt, hogy mennyiben befolyásolja majd a döntésben, hogy az első sportoló, akit a tévében látott vívó volt, vagy lólengés gyakorlatban alkotott maradandót azt nem tudni.

Anya hasonló korban volt, amikor olimpián lólengésben nyertünk Magyar Zoltán révén és a tornát szerette a legjobban, de nyilván ez indifferens. Anya egyébként titokban azt szeretné, ha gyermeke éppen olyan nemes sportokból csemegézne, mint amilyen a vívás, ami hagyományosan lovagias sport, éppen ezért az etikettnek mind fontos szerepe van. Minden asszó megkezdése előtt a vívók fölemelt fegyverrel tisztelegnek az ellenfélnek, a bírónak és a közönségnek. A csörte befejeztével fegyvertelen kézzel való kézfogással köszönik meg egymásnak a küzdelmet. Mind a tisztelgés, mind pedig az asszó végén a kézfogás elmulasztása súlyos fegyelmi vétségnek számít. A víváshoz önfegyelem, koncentráció és tökéletes pszichés állapot megléte alapfeltétel, és ki ne szeretné gyermekét ezekkel - a szó szoros értelmében - felvértezve látni. És talán ami a legfontosabb: mint minden egyéb sport, ez is alázatra tanít.

Amire nagy esély van, azok a labdasportok, mivel a labdafogása egészen egyedülálló. Az ujja helyével érinti a labdát, amit aztán elegánsan eldob, ami úgy pattan, hogy nekiütközik a bögrének, amiről a küszöbig gurul, ahol irányt változtat és begurul a fürdőszobába az étkezőn át. Ezek alapján akár lehet biliárdjátékos, vagy golfos is. Ami miatt mégis a vízilabdára tippelek az a taposás képessége. Bárkit, bárhol, lehetőleg a legérzékenyebb helyeken letapos. Mellen ágaskodik, szájba belép, közben hajat markol. Igen, végül is két "Magyar vándor" bejegyzése is van méhen innenről és túlról.

Mi ez, ha nem sorszerűség? Ha másra nem, arra, hogy akadályfutó legyen.

Címkék: egyéb 11. hónap

Kérdezz felelek

Beszélünk, kommunikálunk és nem is akárhogyan. Megtanultuk a "dde" szócskát és a "n-emmm" hangzókat, és tökéletes mondattani helyzetekben alkalmazzuk. Nemcsak Anya. Arra a felvetésre például, hogy "Ebben a családban a hangoskodás nem divat!" menetrendszerűen érkezik a helyesnek vélt válasz: "Dde!" A "Tedd vissza a Fincit a helyére!" után gondolkodás nélkül kapom a választ: "N-emmm!" Még véletlenül sem keveri össze.
A legutóbb pedig azt találta mondani a hálátlan csemete azon fejtegetésre, hogy "Nem rendetlenkedünk a pelenkázásnál, mert akkor Anya nem tud tisztába tenni és ki fogsz pisilni és akkor azt fel kell takarítani és le kell fertőtleníteni és ha Anya azt csinálja, akkor nem tud addig veled játszani sem elbújósat, sem pedig a labdával nem tudunk gurigázni, de még a húzza-vonja játékot sem tudjuk játszani, ha Anya takarít közben..", hogy: "BLÖBLÖBL", Anya tekintélyét a földdel téve egyenlővé.

Más produkciók terén is nagyon jól haladunk, az "áhháhá"-val Anyát utánozza nevetés közben. A kis vízilovas hempergőre pedig gyorsan odacsámpázik hasra vágja magát, beveszi az ujját a szájába miközben "háhá baba"-szerű hangokat hallat. Talán azért, mert az a játék neve.

De általában is egyre többet jön oda hozzám, mászik fel rám, fejét befúrja a hasamba, közben szopja az ujját - így pihen. A másik eset, amikor jön, felmászik és puszit ad. Ez abból áll, hogy kitátja a kis száját, rátapad az arcomra, vagy orromra, vagy fülemre és jól összenyálazza, közben vigyorog. Csók, anyu.

Vízöntő kora

Eljött a vízöntő kora!

A pancsoló Anna baba a kis bögrécskéjével kimerte a vizet a kiskádból és ráborította a szőnyegre. Az egy dolog, hogy Anna baba aszcendense a vízöntő, de nem feltétlenül így gondoltam, hogy megmutatkozik.

Bár! A horoszkópja mérleg, erre mondhatnánk akár azt is, hogy a kiskádtól ellökve magát stabilan megáll és elengedi a kezeit, esze ágában sincs sem kapaszkodni, sem pedig meginogni. Leginkább a szülői rémülettől csüccsen le, amikor szaladunk oda biztosítani a szociális védőhálót a mutatványhoz.

A Nap-jegyből kiderül, milyen lehetőségeink vannak, az aszcendens szerinti jegy pedig megmutatja, hogyan fogunk élni azokkal.

Ez biztos annyit tesz, hogy lesz lehetősége a kiegyensúlyozott életre, de ki fogja önteni azt.

Deszcendense pedig az oroszlán, na ebbe bele se merek gondolni.

Címkék: egyéb 11. hónap

Titáhuk története - törzs születik

Minden, de tényleg minden megváltozott azokban a napokban, amikor megszületett a kis Somolygó Tündér. Több néven illették már őt azóta, volt Karmoló Kéz, Mutató Kéz és Fürge Láb is, hogy csak néhány gyakori nevet említsünk. Anyja az irokéz származású Író Kéz, nevét onnan kapta, hogy mindent leírt, apja az apacs eredetű Törött Kéz voltak, aki születésekor a Félkarú Óriás nevet is magán hordta, de azóta már inkább a Cipelő Kéz és a Villám Kéz nevekre hallgat. Ám egy napon úgy gondolták, ők külön törzsbe tartoznak, csak nem tudták hogyan nevezzék azt el.

Egy szerencsés véletlen aztán a kezükre játszott a névadásban, ugyanis a kis Mutató Kéz egy alkalommal a bambusznádra bökve azt találta mondani, hogy: titáhu. Ez lett bennszülött törzsüknek első szava és nevük is erről kapták, titáhu annyit jelent bambusz.

Éntudat

Ha eddig nem tudtuk mi az az éntudat, hát most kiderült. Csodálatos dolog, mondhatni felemelő egy szárny bontogatás részesének lenni, de nemcsak a repülés képei vetülnek előre, hanem a szárnyverdesés képei is. Már most látni vélem, legalábbis így gondolom most, milyen határai lehetnek a szabad egonak, illetve milyenek azok a határok, amiket a szabad ego nem ismer.

Félve írom le, hogy bizony-bizony Anna baba be-bedob egy hisztit. Ez olyankor van, amikor valami nem úgy történik, ahogy elképzelte. Speciálisan a következő esetekről és azok tiltásáról van szó - eddig.

  1. ölbe cipelés nem hagyása
  2. kábel felszedés nem engedése
  3. szekrényajtó kinyitás nem engedése
  4. hisztitárgyak kiszedetésének nem hagyása a kiságyból
  5. szekrény hátsó részének kipakolásának tiltása.

Ilyenkor hangos sikkantás van, meg nyenyenye. A hangoskodással ölbevételt kér, aztán pedig büszkén mutat előre, akár a Lenin szobor: arra akarok menni, azt akarom látni. Eddig el lehet téríteni a figyelmét, de fárasztó, pláne akkor, amikor minden könyvben azt olvastuk, hogy

  1. a gyerekszülés és nevelés sétagalopp (legalábbis nem mondják az ellenkezőjét)
  2. az első évben a babát nem kell nevelni, csak el kell látni
  3. az első hiszti kezdete egy éves kor.

Előre a lenini úton! Valamint Tanulni! Tanulni! és Tanulni! (учиться, учиться и еще раз учиться)

Címkék: egyéb 11. hónap

Babanyelv

Ismeretlen nyelven hablatyol a gyermekünk, a "krrr" és "trrr" hangzók után, olyan elképesztő mássalhangzó-kombinációkat ad ki, hogy "brlb" és közben a nyelvét kinyújtja. Jelentése a tudomány jelenlegi állása szerint nincs, vélhetőleg csak az új fogakkal történő nyelvgyakorlás áll a háttérben. Körülbelül 8-10 alkalommal adja elő, várva a hatást.

Eljutottunk arra a fokra a mozgásfejlődésben, hogy a kanapéra felkapaszkodik, és kis segítséggel (lábfejünkről dobbant) felmászik a játékért. Lekúszni már korábban megtanultunk, de még gyakoroljuk.

Felébredni újfent felébred éjjel, van, amikor egész hajnalban foglakoztat álomban, Anya zárja a szöget, csak a kanapén meg nem nagyon férünk el ketten aludni, ha nincs kihúzva, így valaki mindig a földön alszik. Hogy aztán elkapja a derült égből pottyanó babáját.

Elérkezett a tíz hónap, hurrá, hurrá és senki sem gondolta volna, hogy ez is eljön.

Címkék: szavak 11. hónap