te is

Nélkülem unatkoznál


Minecraft

Anna kezd annyira Z-generáció lenni, hogy nem győzünk pislogni. Mindezek mentén vicces elgondolkozni, hogy hogyan fogjuk elnevezni a Z utáni generációt, amire a Z-k mondják majd azt, hogy bezzeg mi fiatalkorunkban nem ilyenek voltak a gyerekek. Vagy azt hisszük, hogy ez már a változás vége? Kincstári optimizmusból nem az ABC elején kezdtük a generációkat elnevezni? Vagy csak egyszerűen véletlen volt, valaki kitalálta és a Z után mondjuk a D jön.

Ha fel akarnám fejteni a történet szálát az elejétől, úgy indulunk, hogy Anna tabletjéhez létre kellett hoznunk neki egy Google fiókot, hogy ne az én adataimmal töltse le a játékokat. Ez volt az origó. Mostanra már Anna a maga által hangbemondással letöltött játékokat nyomatja, végigjátszással. Valamiért ez gyakran jobban tetszik neki, mint maga a játék. Önjelölt youtubereket talál magának. Harry Potteresként először megtalálta Rockerty-t, arra ráunt és szerzett egy minecraftosat. De olyan szintig eljutott a rajongásban, hogy Zsdav pólót szeretne és táskát. Visszasírjuk a tavalyi névnapot, amikor Mása és a medve mánia volt. Vagy a Jégvarázst pár hónapig. Most már Zsdav van. Több videóját lájkoltam már mondja Anna, és ilyenkor örülök, hogy nem az én nevem alatt teszi.

Kezdik érdekelni a betűk. Lábán Minecraft Creeper tetkóval.

img_20180610_161624.jpg

Elfogadott vezércsel

Többször keseregtem amiért nem tanultam meg sakkozni, mert bár a bábukat ismertem és a mozgásukat tudtam, játszani nem engedtek. Nem tanultam meg előre gondolkodni a sakkból, megtanultam máshonnan, ahonnan láttam. Van a téren egy nagy bábus kültéri sakktábla. Játsszunk mondta Anna. Jó, mondtam én, mert azt hittem, hogy bábukat fogunk pakolgatni, mint más kisgyerekek, akiket arrafelé láttunk. De nem. Anna közli, hogy sakkozni fog és gyaloggal lépeget előre, ott elakadtunk, hogy ha te ezt leütöd, akkor én jövök és leütöm azt. Jól elszórakozunk a szikrázó napsütésben. Ennek a mesének akár ez a vége is lehetne. De nem az. Leütjük egymást kölcsönösen gyaloggal. Aztán Anna megszólal. Végre elcsalogattam a gyalogodat a futó útjából, mert így leüthetem a királynődet. És tényleg. Átlózik és leüti. Én meg bedőltem.

Sakk szlengben vannak taktikus lépések, amik legendásak. Különböző vezércselek, Marshall védelem, Albin ellencsel, balti változat.

Még én sem mindig veszem komolyan.

Címkék: játék 5.5+

Kincs ami nincs

Azért olyan is van, hogy tévedek Annával kapcsolatban. Például meg voltam győződve arról, hogy kincskereső lévén élvezni fogja azt a játékot, amit geocachingnek hívnak. A geocaching amerikai ötlet, de már Magyarországon is meghonosodott. A lényege, hogy egy-egy érdekesnek mondható helyen elrejtenek egy ládát, és a másiknak meg kell találnia. Alapvetés, hogy olyan helyen kell rejteni, ahol valami természeti látványosság van, tó, hegy, építészeti remekmű, érdekes látnivaló. Alapvető, hogy csak az rejthet, aki már x ládát előtte megtalált.

A geocaching szót mostanában olvastam újra, mert mi már egyszer szuperapuval a Mátrában megkíséreltünk felkutatni egy ládát, és nem találtuk, de ez még a mobiltelefonos GPS hőskorában volt és a technikai részt sem tudtuk megoldani. Na de majd most és na de majd Annával. És nem. Elmeséltem neki ezt a mozgalmat, biztos érdekes, mondta, de amikor mondtam, hogy itt is van a közelünkben egy és keressük meg nem jött annyira tűzbe, mint amennyire én elvártam volna tőle, vagy legalábbis amennyire én magam belelkesedtem.

Van, hogy tévedek Annával kapcsolatban és úgy általában is. De bevallom, tanulok belőle és ezért nem nyomaszt.

Az okos molylepke meséje

Mint ismeretes ádáz harcot vívok a molylepkékkel. Sosem lehet őket végleg eltüntetni próbálkozhatok bármivel. Levendula, huzatolás, mélyhűtőzés, feromonos molycsapda mind tüneti kezelések és nem magát a problémát szüntetik meg. Közben néhány legyecske is megjelent a sok növényünkön, amiket rendszeresen túlöntözök és a nedves rohadt földben élnek az ért velünk állatok, bármennyire is utáljuk őket. Nem mintha direkt tartanánk őket, csak nem tudjuk elkergetni. A legyecskét én csillárlégynek hívom, bár lehet, hogy ez állattanilag nem korrekt, és Anna megfigyelte, hogy a csillárlegyek és a molylepkék váltakozva vannak jelen az életünkben. Egyenesen következik a kérdés, hogy melyik eszi meg melyiket és hogy van-e egyáltalán összefüggés. De ez nem nagyon valószínű, hogy páholyból nézhetjük végig a tápláléklánc kis láncszemeinek műsorát. Annál is inkább, mert találtunk egy adhd molylepkét, aki annyira fürge, hogy amint minket meglát háromszor vált irányt és úgy tűnik el egy résben, hogy esélyünk sincs ellene. Ezt csinálta napokig. Nem tudtuk elkapni. Így telt el egy nap. Láttuk, de nem értük utol. Így telt el kettő nap. És három. Na meg a negyedik. Itt adtam fel. Rájöttünk, hogy ez egy okos és szuper intelligens példány, az IQ-ja a molylepkék közül is kiemelkedhet. De a molylepke szerencsétlenségére a mi IQ-nk még ennél is magasabb, mert kitaláltuk, hogy valahogyan megsemmisítjük. Kicsit utánaolvastam és kiderült, hogy egy molylepke 1-2 hétig él mindössze. Így hát rábíztuk a természetre és megvártuk, míg a természetes szelekció működésbe lép és megdöglik. A türelem különben is tornaterem. És láss csodát, működött.

Ez embereknél is egy jó taktika lehet.

Címkék: játék mese 5.5+

Egy perc és nyersz

Az  óvodaév végét durranó pezsgő hangja kísérte nálunk, és a buli feledhetetlenre sikeredett. Ezt a szó szoros értelmében mondom, mert Anna mint az adhd iskolapéldája pohár pezsgővel a kezében olyan esett, hogy a pezsgő kiömlött az új forgószékre tönkretéve annak huzatát. Kiborult a fa asztallapra, ahol az azonnali ragacsdörzsölés és a széndioxid kémiai reakcióba lépett egymással, és nem a fa győzött, na maradjunk ennyiben. Továbbá kiborult a billentyűzetre, aminek hatására beragadt a space és a control billentyű. Szerencsére még továbbra sem tartok ott beszőnyegeztem volna a nagyszobát, így ezt a balesetet megúsztuk. Így az önfeledt ünneplés önfeledt sírásba fordult egy perc alatt. Anna önkívületben készült hányni a vécében a sírástól, ami egy fokkal jobb, mint amikor ugyanezért a mosdóba hányt, és a hányadék eldugította a mosdót és este tízkor álltam neki a szifon tisztításának. Szóval nekünk azért így telnek a mindennapok, nem volt ebben semmi extra. Mindazonáltal megszokni nem lehet.

Elkaptuk a tévében az Egy perc és nyersz című műsort. Ez nagyon megtetszett Annának, mert otthon is előállítható kreatív játékok kitalálására sarkallja. Még szokni kell a feladatot, mert úgy kezdtük, hogy az első kihívás olyan szinten volt, hogy ki tudja megmászni a Mount Everestet oxigénpalack nélkül egy perc alatt. De aztán belejött, kitalálta, hogy két pizzakarika közé ki tud egységnyi idő alatt több meggymagot beledobni. Aztán eljutott odáig, hogy ki tud három másodperc alatt három meggyet megenni. Ez nagyon tetszett nekem is. De hagytam nyerni. Kíváncsi vagyok ma mit talál ki.

Címkék: játék 5.5+

A farm

Én azt gondolom a hiperaktív gyerek nevelésének csúcspontja az a helyzet, amikor beteg. Minden gyereknek nehéz ez az állapot és képzavarnak tűnhet úgy fogalmazni, hogy a hiperaktív gyerek többet pörög, hamarabb elfárad és többet nyafog, mint egészségesen, és rimánkodva sírjuk vissza azokat a napokat, amiket korábban túl horrorisztikusnak gondoltunk. Alap népi bölcsesség, hogy mindennél van lejjebb, ha azt hiszed, hogy ez már a vég, akkor az még nagyon nem az. Ebben a nehéz helyzetben kattantunk rá a Farmra, ami egy virtuális farm csibékkel, kutyával. Anna az anna555 felhasználónevet találta ki magának és választott hozzá egy nagyon kreatív jelszót, és a Kicsiszirom farmján gazdálkodik, napi szinten kicsit sokat ugyan, viszont legalább csendben van. Igaz munkamániás és megtanulja a játékból, hogy türelmesen meg kell várni, amíg kikel a kukorica és felépül a kert, és az egész gazdaság. Az állatokat etetni kell a szomszédos farmernek meg segíteni, ha van olyan terményünk, ami neki nincs, mert ajándékot kaphat.

Ezt különösen értékes törekvésnek tartom, mert a népmesei kultúrának szinte az egyetlen eleme, ami igaz. Sokáig a Magyar népmeséket sem szerettem, mert a legkisebb fiú sosem lesz a legnagyobb, a juhász sosem házasodik be királyi családba. Még átvitt értelemben sem.

Mondjuk azért ez inkább szerencse.

Címkék: játék betegség 5+

Nyugi labda

Van egy játék, gumi labda hálóban, ami nyomásra ragyásodik. Stresszűzésként nyomogatják, hipergyerekeknek nagyon ajánlották, mert a motoros nyugtalanságát vezeti le és még mindig jobb, mint ha tollat csattogtatna tanórán. Amikor meglepetésként először megmutattam, akkor a nyugi labda nemhogy megnyugvást nem keltett, de Anna sikítva menekült, hogy látni sem bírja, mert rosszat fog álmodni. Másnap már megnézte közelebbről, harmadnap ugyan lemondott róla és elajándékozta, de csak akkor ha ő is kaphat újat.

Kapott és boldogan nyomkodja.

De nemcsak ő.

Címkék: játék 5+ fimóta

Öt kicsi indián

A véletlen hozta a kezünkre az öt kicsi indiánt meg egy indiános mesét. Azóta (ez ma van) indián üzemmódban mentünk óvodába. Bent az épületben a járólap térközein egyensúlyozott az indián teljes harci díszben. Mint szertornász. Szerencse, hogy Brandywine tollat kapott. 

Öt kicsi indián egy nyomot követett, de már csak négy maradt, az egyik elveszett - énekelte közben.

De végülis titáhu család vagyunk.

kinga1770.jpg

Bridget Jones naplója

Van egy társasjáték a Bogyó és Babóca sorozatból, Úton az oviba, ez a címe. A játszótéren találkoztunk vele, és kísértetiesen emlékeztetett a mi óvodába való menetelünkre. Leálltál mérleghintázni Vendellel, egy körből kimaradsz. Vidd el a százlábúnak a cipőjét, lépj előre két mezőt. Ez annyira életszerű volt, hogy úgy érnek el az oviba, hogy közben küldetéseket teljesítenek, szóba elegyednek és rosszalkodnak, hogy kitaláltam, hogy nekünk is lesz ilyen társasunk. Home made. Jelentései ezek lesznek:

  • csúnyát mondtál a mamira: lépj vissza 5 mezőt
  • induláskor hisztiztél és vissza kellett menni a napszemüvegedért félútról: lépj vissza a start mezőre (mint bünti)
  • nem mentél neki a szembejövő néninek: lépj előre 3-at
  • köszöntél az óvónéninek: bemehetsz a csoportba
  • nem köszöntél az óvóónéninek: büntetésül menj be a csoportba
  • vadidegenek gyereke akartál lenni: nem anya jön érted
  • beleléptél a pocsolyába: egy körből kimaradsz
  • beleléptél a pocsolyába és nem jöttél ki: két körből kimaradsz
  • nem verekedtél senkivel: 5-öt léphetsz előre
  • nem hisztiztél: lépj a cél mezőre és edd meg a pudingodat

Ez a roller időszakban jelentősen módosult, de azért még mindig vannak esős napok. Rollerrel egyébként ügyesen megy, egy utcányit egy lendítéssel gurul.

Pozitív hozadékok anyának kilogramm 58 kg 47 dkg, kalória kb 2650, alkoholegység 1 (EB van), meditációra fordított percek 0, megtett kilométerek 1, megtett kilométerek alapján a sebessége 6 km/óra, megtett kilométerekre fordított percek 5, rosszulléti percek a megtett kilométerek alatt 4 perc 54 másodperc, twitteres követők száma 0.

JoneseyBJ

Körhinta

Minden évben van Óbuda napja, aminek keretében különböző programok várják az érdeklődő szülőket és gyerekeket. Eddig nem nagyon foglalkoztam vele, mert nem tudtuk volna normálisan igénybe venni, mint társas esemény. Mivel tegnap a hiénák már voltak, ma visszamentünk mi is oroszlánok. Nala oroszlán annyira megöregedett időközben, hogy a hullámvasút izgalmát még most is érzi. A körhintán egyedül keringtünk, Soós Imre nem jött el. A dodzsem 3 percéből kettőt sírtunk, mert egy kisfiú nekünk ütközött hátulról, és Anna lepottyant az ülés alá. Én féltem, nehogy a foga essen ki, ami már amúgy is mozog. Azért apa jobban vezet, mondta Anna, aki Pankának szólíttatja magát. A hullámvasútról lefelé is volt görbítés, amikor anya elcsúszott és rántotta magával Pankát. Azért nevetés is volt a hullámvasúton a legjobban. Utána elmentünk cukrászdába és Panka rámutatott arra a sütire, amit meg akart enni.

Azért van egy ötletem, hogy hova vezet ez, de vállalom. Kell ez nekünk, mint egy falat kenyér. Majd aztán meg lesz máshogy is.

kinga1730.jpg

Színtiszta matematika

Még karácsonyra találtam egy zseniálisnak tűnő ajándékot, mindenki azt kapta, minden évben van slágerajándék. Az elmúlt évben ez a termék a sudoku bűvös kocka volt. Ez olyan, mint a bűvös kocka, csak nem színek vannak rajta, hanem számok. Ez sok mindent megbonyolít, mert 6-szor van rajta ugyanaz a szám és nem mindig ugyanolyan helyzetben. Van, amikor már jó lenne, de fejen áll. A kirakása így brutál nehéz, és a helyzetet nehezíti, hogy viszonyítási alap sincs, mert milyen egy gyerek, azonnal eltekerte. Esélyünk sem lett volna kirakni.

Aztán anya addig-addig gondolkozott, amíg rájött, hogy mégis ki kéne színezni a kockákat. De hogyan? Mert azt a elején kellett volna. Aztán arra is rájött, hogy némely kocka helyét tudjuk. A sarkok például mindig mások, van 1-1-3 kombinációtól kezdve a 7-9-9-ig. Színtiszta matematika. Minden sarokból csak egy van, a sarkok biztosak. De így se tudtuk megjegyezni mindet. Maradt a színezés.

A színezésre több ötletünk volt. Az első a filc. Ami simán lemosódott, mert nem alkoholos volt. De az adott alapanyagból kell főzni mindig, szuper konyhán mindenki tud. Akkor váltottunk. Színezzük be színes csillámragasztóval. Aha, ez elég szép lett, de ez is levált a műanyag matricáról, amelyen a számok voltak. Új nap új megoldásokat hozott. Temperával befestve is lejött a szín. A végső megoldás hozta meg az átütő sikert, a színes matricázás, ami azért is jó, mert ha elrontjuk, le lehet kaparni. Ellentétben a filctollal. Ezzel egész jól lehet haladni, de meg kell említsem a zseniális svédcsavart, amit még bevetettem. Mivel ez slágertermék nálunk, volt még több itthon, így megnéztem egy bontatlant, hogy hogyan jönnek az oldalak egymás után sorrendben. Lemodelleztem, lerajzoltam, kiszíneztem, kombináltam. A színek most már nagyjából megvannak. De kirakni továbbra sem tudom. Úgy húsz éve nem volt a kezemben. De nem adom fel.

Anna végig szurkolt. Ez neki elég uncsi volt, mert tevőlegesen nem alkothatott, csak nézte a gondolkodást és a próbálkozásokat. Mondjuk ez sem árt, tanulja meg, hogy egy helyzetet nem csak elsőre lehet megoldani, sokszor kell próbálgatni, türelmesnek kell lenni, okosnak, és ha egy megoldás nem vezet sehova, alkalmazkodni kell az új helyzethez és találni új ötleteket addig, amíg nem sikerül. És a felnőtt is ember, nem tudhat mindent és téved. Nem utolsósorban.

Címkék: játék 4+

Legend of Kyrandia

Anya mesélje te is fejből, mint apa. De én fejből nem tudok mesélni, a mesekönyvhöz meg fény kell, és akkor nem alszol el tőle. Apa se tud, csak kitalál valamit. Mit? Amivel éppen játszik. Te nem játszol számítógépes játékokkal? Már nincs időm rá. Miért? Na vajon miért?

Ez volt az a folyamat, aminek a végén eszembe jutott a Legend of Kyrandia első része, ami még DOS alatt futott. Mivel már nem nagyon emlékeztem rá és bonyolult is lett volna elmesélni, kerestem a neten egy végigjátszás videót, és abban megmutattam kik a szereplők és mit csinálnak. Anya esti meséje így Brandon története lett. Véletlen egybeesés, hogy egy virágdekoráció közepén találtam egy műanyag piros madártoll utánzatot, olyat, amit Brandonnak kell megszereznie egy madártól és odaadnia Darm-nak a varázslónak és Brandywine-nak a sárkányának, akik cserébe varázserőt adnak Brandonnak. Először a madarat meg kell gyógyítani, hogy odaadja a tollat, ami végül Darm-nak kell. Ennyit a videó játékok káros hatásairól.

Én találkoztam Darm-mal és odaadta nekem a piros tollat, tódítottam Annának. Á nem, ezt csak most találtad ki, vagy mi. Mostanában mindennek a végéhez hozzáteszi: vagy mi? Igazából így találtam, tényleg nem Darm adta oda.

Karaktergyilkosság

Azért sokkal nagyobb könnyebbség, hogy Annával már felnőtt szinten lehet társalogni. Március 10-e óta, amióta felnőtt. Apja hívja mártást keverni, Anna tévét néz. Most nem megyek segíteni neked, mert te nélkülem sokkal jobbakat főzöl, én addig tévézek.

Voltam Kolompos koncerten és kepertyűztem. Az meg micsoda? Volt egy kepertyűm és azt tekertem. Kereplőt vittek, ezt gyakorlatból tudom. Mindenesetre ma alkottunk, eddig nem volt a google-ban találat a kepertyűre, most meg már van. A Kolompos koncerten egyébként jól nyomta, beállt a Levente mellé és amikor körjátékot játszottak az ő kezét fogta. Csak kissé elfáradt a végére. Ki tudja mióta vár erre. Most, hogy otthon voltak és szuperapuval egyre több időt töltöttek találtak egy új mesét egy Szilaj nevű lóról, ami most a kedvenc. Továbbá a fantasy kategóriás videojátékokban is sokat fejlődtek a karaktereik, mert a Mass Effect 3-beli a Kasumi és Tali után azt találta mondani, hogy én szeretem a fantasy játékokat, mert szeretem a harcot.

Isten hozott a családban.

Homokszem a gépezetben, hogy szerdán karaktergyilkosságra készülünk, amelyben minden rossz elpusztul az életünkből. Legalábbis reméljük, hogy valami hasonló fog történni.

 

Volt egy működő vulkánja

Az itthon töltött rengeteg idő alatt számos új játékot fejlesztettünk ki. Nyuszis lufi, más néven Lufka dobálása, a hörcsögteke, a tigrises ledöntés (ez volt életem legjobb döntése, mondja Anna). De tudja már, hogy jön a karácsony és kérni lehet ajándékot, vegyetek nekem egy plüss tűzhányót. De olyan nincs. Akkor rajzolok és hurkapálcára felragasztom. Ha úgy is jó, akkor legyen. Mondtam én, hogy van benne valami kisherceges. Engem most Aranyoskának szólít. A karácsonyi csengettyű nem emberi nyelven szól, hanem csillagnyelven. Elszámol százig, de a heteseket és nyolcasokat nagyvonalúan átugorja. A húsz az tizentíz, a harminc az huszontíz. Néha kivon.

A kényszerű kéthetes pihenő alatt igyekeztünk változatos programokat szervezni, aminek változatossága abban állt, hogy nem tudtuk mikor ki van soron gyereknevelésben. Ami azt illeti eddig is elég változatos életünk volt. Anna nem nagyon tud alkalmazkodni és szemmel látható, hogy az a természetes neki, hogy mindent megtehet. Például tegnap bábszínházban voltunk családilag. A sors furcsa fintora, hogy az azt megelőző napon hullt szét a család papíron is, aminek a másnapjára szólt a program, de ezt akkor még nem tudtuk. Igazából nem is nagyon értettem soha, mi került ezen a fotelon (válásban) 7200 forintba (3 évbe). A bábszínházban a Nyúl Péter darabot néztük meg Annával, akit vesztünkre éppen rókaimádó korszakában kaptunk el. Még nagyobb sajnálatunkra Róka úr nem szerepelt a darabban. Két felvonásos volt a darab, aminek első fél óráján a hedre üzemmódban levő gyereket a mese beszippantotta, tetszett neki. Annyira ugyan nem hatotta meg, mint vártuk. Pedig illusztris díszletek között mozogtak a színészek, óriási bársonyfüggöny mögött.

Nem ez az első eset, amikor a várt hatás elmarad (a tavalyi karácsony bosszúja, vagy szülinapi ajándéka), és nem tudom mennyire szól a helyzetnek, amiben vagyunk. Maga a mese viszont lekötötte, mint ahogy a Kisanna is. Most a sündis résznél tartunk, a betegség miatt többször volt esőszünet (állítsd le, mert köhögnöm kell), és egy részben nem is tudjuk felvenni. De van rész, amikor este a felpörgött gyereket magával ragadja az emberi hang. Ilyenkor bele-beleszól a mesébe, utánozza az állatot amiről épp szó van, de aztán elcsitul.

Ha anyának elege van és azt mondja világgá megy egy ilyen rossz gyerektől, akkor megvan a válasza: ha világgá mész, és itt hagysz, akkor nem lesz gyereked és unatkozni fogsz.

Ez mondjuk igaz.

kinga1608.jpg

A labda

Dlöz, mondja Anna. Hogy micsoda, kérdem én. Dlöz. Hallom én, csak nem értem. Ezt mondta a csűrcsavarintó, amikor megfordította a szavakat. A dlöz azt jelenti, hogy zöld, érted? Értem én, csak nem olyan hamar.

Én most egy ravasz róka vagyok, de tízéves koromra megszelídülök. Nem lehetne hamarabb? Nem.

Vannak mondatok, amik annyira tetszenek neki, hogy elismételteti százszor, ezerszer, milliószor. Így el kellett kezdenem szajkózni a "hazudta a Vörösfarkú" szavakat a végtelenségig, de a "kis lámpa de e-e-ekkora fénye van és így mozgatja" mondatot is, amikor eljátszottam mit csinál a kis ledes elemlámpájával, diszkózás álnéven. Játsszuk el, hogy a két róka elfoglalja a barlangot. Íny, te menj oda és szólj Karaknak, hogy hagyjon aludni minket, osztja le a szerepeket a Vukból. Szerénke, mondd meg Károly bácsinak, hogy nem akarok fogat mosni. Komolyabb esetben: Szerénke, kérd meg te Károly bácsit, hogy hadd együnk marcipánt vacsora helyett. Mert ő alapértelmezésben Lukrécia. Vajon miért is? Mert Lukrécia ravaszabb.

A héten nem járunk óvodába és szigorúan a lakásban töltjük a napokat. Kevésbé szigorúbb napok is vannak Károly bácsival. Ilyenkor Lukrécia jó, ha fagyit nem kap. Szerencsére egyéb tünet nincs, csak orrfolyás, így orvoshoz sem kellett mennünk.

Viszont négy év után elmondhatom, hogy van egy tárgy, amihez Anna ragaszkodik. Egy bevásárláskor kapott matricás tranzakció által vásárolt labda az, és lehet, hogy az volt a siker kulcsa, hogy hetekig gyűjtögethette a pontokat, amíg némi szerencsével összejött annyi, hogy beválthattuk labdára. Kiválasztotta a labdát, megkapta. Olyan arcot vágott, ami nem volt rajta tavaly karácsonykor sem, de a születésnapján sem. Legutóbb gyereknapon láttam rajta, amikor a zsákbamacskából előkerült egy nagy mosómedve. Az őszinte öröm kifejezése volt, amire (jó tudni) képes, csak nem tudjuk éppen melyik tárgy váltja ki belőle. Azért még visszatérnék a labda ügyre a negyedik napon.

Lehet zöld az ég

Legutóbb a csempére rajzolásnál került szóba, hogy Anna rajzolt egy tengert sárgával benne lila halakkal. Persze azért biztonságból megkérdezte: Lehet?

Hát persze. A mesében minden lehet, így a rajzokban is. A képzeletnek nincs határa. Ha a te eged sárga, akkor sárga. Legyen egy világ, ahol minden lehet. Segít majd túlélni, amire szükségünk is van. Van, akinek irodalomterápia, van akinek rajzterápia. Bármi lehet, ha működik.

Márpedig működik.

Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy hisz végül is így gyönyörű

Tervezzünk tárgyakat

Aki a nyolcvanas években volt fiatal, az talán még emlékszik a Tervezzünk tárgyakat pályázatra, aminek a célja az volt, hogy lehetőséget nyújtson azoknak a gondolkodó kreatív fiataloknak, akik ötleteikkel szeretnék szebbé vagy jobbá tenni környezetüket, esetleg kitaláltak valamit, ami még senkinek sem jutott eszébe. A tárgyak kitalálásában amúgy is jók vagyunk, így ha megvalósult volna a program újraélesztése, biztos nagy eséllyel pályázhatnánk a következő tárgyakkal.

  1. Teknős felforgató gép. Ennek az a lényege, hogy van egy gyártószalag, amit fel kell támasztani a fára és a teknősöket felfordítja a páncéljukra. A fa tetején. Vagy valami ilyesmi.
  2. Nyúlugrató. Ez egy épület, amibe ha bemegyünk, rá kell lépni egy rugóra, és akkor a rugó a nyulat a levegőbe röpíti.
  3. Nyúlital automata. Ez egy olyan szerkezet, amin van egy piros gomb legfelül azért, hogy azt megnyomva kinyerjük az italokat a nyulaknak, balra vagy jobbra jön ki a gomb megnyomása után az ital. Az italok szivárvány színűek.

kinga1531.jpg

Ezek a zseniális találmányok mind nélkülözhetetlenek egy teknős vagy egy nyúl mindennapjaiban. Nem is értem, hogy ezeknek a hiánya eddig miért nem tűnt fel senkinek.

Az emberek néha érthetetlenek. Meg a nyulak is.

Tea for two

Mi nem vagyunk egy teázós fajta, csak ritkán iszunk teát, akkor is filteresből és sokat. A teafüvekhez sem nagyon értünk, de nem is tulajdonítottunk jelentőséget neki. Aztán valahogy úgy adta az élet, hogy olvastam egy alvást könnyítő nyugtató teáról, amit kisgyerekeknek is lehet adni. Felnőtteknek is jó, a leírás szerint reggel élénkít, este nyugtat. Cogito, ergo sum, gondolkodom és leginkább kételkedem, tehát vagyok, így felmerült a kérdés egyből, hogy honnan tudja a tea, mikor van nappal és éjjel. Aztán persze ezen elegánsan túllendültünk és beszereztem egy ilyen Rooibush teát különböző ízesítésekkel, naranccsal, vaníliával és csokival. Megkóstoltuk. Nagyon finom volt. Később már csak beleszagoltunk a dobozokba és az is elég volt. El is aludt Anna. Mondat közben.

Ezzel egy időben találtam elfekvőben egy játék porelán teáskészletet mosolygós fejekkel, amik a napok csúcsjátékává lettek. Mindenhova jöttek velünk, éppen csak fürödni nem. Játszásiból teát töltött mindenkinek, citromlével, cukorral és eltartott kisujjal megittuk. Szertartásosan. Teázni jó. És ezt mi eddig nem tudtuk.

Azt mindig is sejtettem, hogy előző életemben angol voltam. Egyre biztosabb vagyok benne.

Címkék: játék 3.5+

Csodák napja

Túlzás nélkül mondhatom, hogy csodák történnek velünk. Az egyik pillanatról a másikra Anna kezébe vett egy babát, hogy jaj de jó, van babám és dédelgetni kezdte. Ezt eddig is megtehette volna, 3 és fél éven át bármikor, de csak most jutott az eszébe. Soha nem láttam még babával. Megágyazott neki gondosan a babakocsijában és ringatta. Jé, most lecsukja a szemét, jé kinyitja, biztosan fáradt vagy Anna, mondta neki. Annának hívják a babádat? kérdeztem. Igen, de ez is én vagyok csak akkor, amikor még kicsi voltam. Ezzel egyidejűleg feltaláltuk az időutazást is. Lazán és könnyedén.

Ugyanezen a napon történt az is, hogy anyának kihullott egy ősz hajszála. Rácáfolva arra a tényre, hogy a színevesztett hajszál erősebb, ellenállóbb és esze ágában sincs kihullani. Már a nagy számok törvénye alapján sem volt ez valószínű, mert az anyahaj 0,01 százalékában őszül. Mindenesetre bizakodásra ad okot ebben a helyzetben, ami ránk is fér.

kinga1486.jpg

Minden elmúlik egyszer

A napokban kis baleset ért minket. A nagy melegre való tekintettel épp reggeli szellőztetés folyt, és az ablak alatt kóborló kisgyermek véletlenül ugrott egyet és telibe kapta az ablak sarka a fejét. Ráadásul műanyag ablak éles sarka. Nagy volt a riadalom és természetesen velünk minden ilyesmi dolog szombaton történik, amikor esélyünk sincs eljutni kulturált körülmények között az orvoshoz, de nem is volt akkora a seb, hogy ez indokolttá tette volna. Viszont csúnya volt és horrorisztikus a csibém vére. Az első kép, ami az eszembe jutott isten tudja honnan rémlett fel. Anna feje olyan volt, mint egy véres búzatábla, búzakalász-szerű szőke haját a vér összeragasztotta. Ebben a pillanatban értettem meg azt a sort, hogy "Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár. S e szőkeségben újra érzem őt." Most láttam először búzának. A véres fej olyan volt, mint egy merénylet a búzatáblában, fröccsen a vér, jajveszékelés.

Azóta nem telt el óra, hogy Anna ne kérdezte volna meg: "Elmúlik?" El. A végén már csak mutattam a kezemmel az "L" betűt. A mai esti mese pedig a következő lesz:

Egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokban vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: Elmúlik.

Címkék: játék mese 3.5+

Zsákbamacska minden nő

- És akkor Nyúl Péter nem tudott hova menekülni, mert zsákutcába ért.
- Ki lakik a Zsák utcában?
- Hát a zsákbamacska.
- Amikor még a pocakodban voltam én is zsákbamacska voltam, mert nem tudtad, hogy milyen leszek. Játsszuk el a zsákbamacskát.
- Jó.

 014_1.jpg

Címkék: játék 3.5+

A puha maci

Ha Anya sokat gondolkodik, akkor általában nem jut az eszébe semmi. Ha viszont úgy dönt, hogy nem gondolkodik tovább, akkor jönnek elő a jobbnál jobb ötletek. Például az új alvósállatként érkezett maci. A feladata az anya hiánya miatt nem alvó gyerek altatása. Ez az első, amit Anna választott ki. Ez a maci attól különleges, hogy a pólóján fényképek vannak. Az eredeti terv szerint anya mosolygott volna Annával a pólóról, de aztán módosultak az elképzelések. Anya a rugalmatlannak mondott nevelési alkalmasságában egy másodperc alatt ráállt arra, hogy az alvósállatot Anna válassza ki az internetről és a pólójára feltöltött képeket is ő határozza meg. A mögöttes szándék pedig az volt, hogy ha Anna választ játékot, olyat, amilyet ő akar, az tetszeni fog neki. A módosított változat szerint Anya is rajta van a pólón, de az elején a Veronának kellett lennie. Ráadásul ez a gyakorlatban egy aranyos puha macin van rajta, aminek a figuráját is Anna választotta a malacka, a nyuszi meg a panda közül.

Igaz elaludni még nem sikerült csak ennek a segítségével, mert a szülők abban kivételesen egyetértenek, hogy beteg gyereket nemaltatással nem szívatunk, mert van elég baja.

Anna egyébként egyre több betűt ismer, szavakat ír le. Egyelőre véletlenszerűen írja le azt, hogy ICE, de mindig leírja, az E betűt pedig úgy rajzolja, mint az F betűt, mintha a vízszintesek benne egy fésű fogai lennének.

Kíváncsi vagyok van-e még egy olyan szó, ami ennyire hasonlít az első betűjére.

Nem tudhatom

Anyával oviba. Bevezetés, hangolás:

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Ahogy megyünk az oviba rengeteg bokor mellett megyünk el, szakajtunk egy gallyat, megnézzük a rügyeket, mert vannak, a mindig piros bogyós bokrot (madárbirs).

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom

Találkozunk mindenféle emberekkel, minden reggel ugyanakkor a rendelőből az asszisztens néni szembejön, van egy kislány is, akinek olyan a sapkája, mint a mienk. Minden egyes reggel, ugyanott találkozunk velük.

tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton

A felfestett sárga útjelzésen rendszeresen végigmegyünk, a bokor mellett a padkán is, és általában minden felfestésen, a "delfin"-nek becézett díszköveken.

s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én

Mostanában megsimogatjuk az autók kerekeit és felismerjük a jelüket, odamegyünk a betűkhöz és szótagolunk Su-zu-ki. Nyugodtabb napokon: Mi-tsu-bi-shi. Rímekben beszélünk, mint rendesen.

de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem

A leszakított gallyat letesszük egy bizonyos helyre, és hazafelé megnézzük ott van-e még. Tudjuk, ha odaérünk

Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt
s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt.

De itt már anya nincs jelen. Ez már egy másik vers.

Hörcsögök

A csigafuttatás az egy réges-régi játék, amikor azt játszottuk, hogy két egymás mellől elindított csiga közül ki ér messzebbre el, és hány nap múlva. A végére persze mindig elfelejtettük őket, ottmaradtak, napok múlva vettük észre őket a ház falán. Játszunk mi is csigafuttatós versenyt a két felhúzható hörcsöggel.

Mondjuk meg a Hörpóknak és a Hanna nevű rágcsálónak, hogy beteg vagy.

hörcsögök
szörcsögök

Sakk

Egyszer eljutottam már odáig, hogy jó lenne megtanulni sakkozni. Ebben az elgondolásomban megerősített a Frakk egyik epizódja is, amikor a kicsit lustácska, tohonya, kövérke Lukréciára és Szerénkére rászólt a Frakk: sportoljatok. Lukrécia erre a lehető legnyugodtabb mozgássorával elővette a sakktáblát és" sportoltak" Szerénkével. Ne de nem így, mondta Frakk. Megkergetlek titeket a folyóig, ott aztán átússzátok, az úszás az egészséges és minden tagot megmozgat. Lukrécia és Szerénke jottányit sem változtatott a lelkesedésén, amivel az előbb sakkoztak, és a folyónál régimódi-ráérősen bedobták a horgászbotot. Sportolunk. Nem emlékeztem, hogy ez a mese ilyen vicces lett volna, de örömmel tapasztaltam.

Vegyük elő a sakk-készletet, mondja Anna. Vegyük. De én nem tudok sakkozni, mondja anya. Nem baj, én tudok, mondja Anna mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, és sakkozni mindenki tud. Emlékezetből lerakom a figurákat a táblára, ez még megy. Nem így kell, a feketét a feketére kell rakni, a fehéret meg a fehérre, javít ki Anna, aki tud, és egy hanyag mozdulattal rárakja a feketét a fehérre. Ez mágneses sakk, a figurák is összetapadnak. Ezzel is elvagyunk egy darabig. Miután felraktuk leszedjük őket, véget ért a sakk játszma. Ki nyert? A lila színű szőlőzsír. Közben felrakta azt is. Miért? Mert az volt a bíró.

Címkék: játék mese 2.5+

Ismertem valakit

Mostanában úgy játszunk, hogy "ismertem valakit, aki azt mondta, hogy a rozsda egye meg", mondja Anya, Anna pedig rávágja, ez Thomas volt, a gőzmozdony. Néha hozzáteszi, Thomas is the cheeky one. Ismertem valakit, aki azt mondta, hogy reszkessetek nyávogó házi kedvencek. Ez a Frakk volt. Ismertem valakit, aki azt mondta, hogy még egy kis cukor. Ez pedig Alice az Angelina a balerinából. Ez a barkochba egyszerűsített változata. Ez persze csúsztatás, mert a barkochba az eldöntendő kérdések játéka. Abban viszont nagyszerű, hogy a játék szellemi játék. Soha nem gondoltam volna, hogy az alig 3 éves gyerekemmel szellemi játékot fogok játszani, és abban partner lesz, mert kitalálja és megfejti.

- Kár, hogy nekem csak három barátom van.
- Ki az a három?
- Anya, apa, meg a mami.
- És hányat szeretnél?
- Ötöt.
- Akkor legyen még a barátod a Verona meg az Anita.
- .

Címkék: játék 2.5+

Angelina a balerina

Már nagyon itt volt az ideje, hogy az ujjbábjaink életre keljenek. Csak eddig nem volt erőm életet lehelni bármibe is. Az ötlet eleve adva volt, ahogy Róbert Gida népes életre keltett játékaival lett később benépesítve a Százholdas Pagony, bennem is megfogalmazódott, hogy a játékok interaktív játszótér szereplői legyenek. Személy szerint a béka, mókus, csigusz és pillangó formájú ujjbábok mozdultak meg Penelope, Priscilla, Angelina és Alice neveken. Az Angelina a balerinából vettük kölcsön a neveket. Penelope és Priscilla, az ikrek, akik bármilyen konfliktust ügyesen reagálnak le, képzeld Angelina, Priscilla nem akart hajat mosni, nincs is hajad, de van, nem vagyok én kopasz kukás bácsi, pedig annak is van haja. Alice pillangó állandóan eszik, Angelina meg bájos tétovaságban mered a világra. Természetesen láttunk már jobb mesét, de láttunk már sokkal rosszabbakat is. Angelina személyisége nem túl összetett, mondhatni egyszerű, de könnyen lehet vele azonosulni. Aztán az is előfordul, hogy nem az ő bőrébe akarunk bújni, hanem mondjuk a két rosszalkodó verekedő ikerpáréba. Elvégre a verbális konfliktusokat az ő párbeszédjük oldja fel.

A nonverbális továbbra is problémákra várjuk szakértők jelentkezését.

Címkék: játék 2.5+

Sziszifusz

Manapság fürdéskor hódít nálunk nagy flakonból kimerjük a vizet a mosdóba (stílszerűen) lefolyású munka. Ez sziszifuszi munka, mondja anya. Az mi? Olyan szó, amit ki lehet mondani anélkül, hogy kinyitnánk a szánkat. Jelentése: soha véget nem érő, az emberi teljesítőképességet meghaladó és hiábavaló munka.

Mivel most még csak abban a korban vagyunk, ahol nem a miértek uralkodnak, a leggyakrabb kérdőszavak a melyik és a mikor. Biztos nem az elszámoltatási felelőstől tanultuk meg.

- Hideg víz fog folyni.
- Melyikből?

- Hamarosan jön a miért korszakod.
- Mikor?

Címkék: játék 2.5+

Pillangó hatás

Bizonyára csak én vagyok egyedül, aki elgondolkozott azon, hogy milyen szín lenne a végeredmény, ha a világ összes színét egybegyúrnánk. Valahol azt olvastam, hogy barna. Aztán máshol meg azt, hogy fehér.

Lévén néhány színes gyurmánk, gondoltam összegyúrom. A narancs, lila, sárga, zöld, kék, rózsaszín kombinációból származó kavalkád, az inkább türkizes lett, miután a szép szivárványos kavalkádon túlgyúrtuk.

El sem tudom képzelni, hogy mi lenne, ha néha elkezdenénk ilyeneken gondolkodni.

Kinga1199.jpg

Címkék: játék 2.5+

Játszani is engedd

Tudom, hogy még korai, de eljátszottam azzal a gondolattal, hogy mi lenne ha már lehetne Annával játszani társasjátékokat is. Jó lenne. De még nem lehet. Egyelőre addig jutottunk, hogy felállítottam a táblát a bábukkal. Innentől kezdve azonban nem tudtam uralni a játék menetét, mert a kisded mindent elkövetett, hogy ne lehessen rendeltetésszerűen játszani. A bábukat az ujjára húzta, a táblát felborította, dobókockával pedig dobott, de úgy, hogy azt a másik szoba ágya alól kellett kihalászni, olyan messzire elhajította. Dobok még egyet. Csak én dobok. Úgyhogy ezt abbahagytuk. Mielőtt még nagyobb károkat okoznánk vele egymásnak hosszú távon. Felborított sakktáblák. Jó lenne megtanulni sakkozni. Mint ahogy pókerezni a gyes alatt tanultam meg. Tök alsót sem láttam már vagy tíz éve. Papíron.

Kinga1192.jpg

Eszembe jutott rögtön két játék, az egyik a babszemes malmozás a papával, a másik meg a jó öreg golyó trükk, amit olyan szívesen megmutatnék már. Ennek az a lényege, hogy lenyeljük a golyót és a fülünkön jön ki, persze ez csak illúzió. Na ezt nem merem és nem is biztos, hogy fogom merni valaha csinálni a gyerekek utánzási hajlama miatt.

Címkék: játék 2.5+

Panaszláda

Ez se jó, az se jó, ezt most ne! - így kezdi a mondókáját Anna, és akkor tudom, hogy ez ilyen nap lesz. Mindenért sírunk, bepatentoltad a bőrömet is brühühűű, most meg dobtál, brühühűű, de a legjobb, amikor ő maga kapott bele véletlenül a szemembe, ami után még az elkövetkező két nap során folyamatosan potyogtak a könnyeim, hát még akkor. Te most ne sírj, majd én sírok, brühühűűű. Hát hadd sírjak már én is, ne csak te legyél ilyen... panaszláda.

Azóta a panaszláda tárgyiasult, kineveztünk egy dobozt, amibe sorra érkeznek a panaszok ajakápoló stift formájában. Kicsavarjuk, kibontjuk, felolvassuk: Nem tetszik a porszívó hangja, és bedobáljuk. A másikon meg mi van? Nem teszik a rendszer az időjárás. Az ajakápolót egyébként filcnek nevezi. Vélhetőleg emiatt kapott egy csomag filctollat. Azóta acetonnal kelünk-fekszünk. Filcmánia! kiabál Anna és húz egy vonalat. Mondanom sem kell, hogy a papíron kívül már minden filctollas, egyelőre megúszta még a tapéta, de csak idő kérdése. Ez annak köszönhető, hogy szuperapu rendszeresen magára hagyja Annát ezekkel a warez dolgokkal, mint amilyen volt a színes ceruza, filctoll, nyomda, gyurma.

Mostanra már minden kreatív játék a cicánál van. Mondanom sem kell.

Címkék: játék 2.5+

Segítség, hal lettem!

Mostanában elharapódzott nálunk az a játék fürdés után, hogy belenézünk a fürdőszobában található egyetlen tükörbe és arcokat vágunk.

Az étkezőből a tükör akkor lett leszedve, amikor az utolsó tárgyalás napja volt és sokan akadályoztatva voltunk, akik normálisan tudunk játszani egy 2,5 évessel. Gitti nagyinak megmutattam a kis vaddisznót! Azért még nem kellett volna leszedni a tükröt. A tükör sohasem hibás. Zárójel bezárva.

Halhatározónk és egyben arcaink:

természetes mosoly = mahi mahi
felfújt arc = tüskés pikó
csücsörítés = algaevő
szemöldökráncolás = royal durbincs

Címkék: játék 2.5+

A kunyhó

A véletlen úgy hozta, hogy találtunk egy jó játékot. Reggelre kicsit pisisen ébredtünk, és így a ruhaszárítón két pléd száradt. A szárnyas ruhaszárító két szárnyán egy-egy. Ami alá beülve olyan volt, mintha egy kis bunkerban, kunyhóban lettünk volna. A játék később elemlámpával is kibővült és mint a kempingező cserkészek állomásoztunk a szárító alatt. Aztán a rendes mosógépkör leállásakor elkezdődött a sírás. Bunker felszámolva, ruhák lógnak. Nagy a bánat.

Címkék: játék 2.5+

Amikor én még kissrác voltam

Mostanában egyre nagyobb az igény az "amikor én még kissrác voltam" típusú játékokra, játsszuk el, hogy kicsi vagyok, a szopispárnán fekszem, mondja Anna és eheg hozzá, mint egy kis baba, aki még nem tud beszélni. Hiába, ez már a kistestvér érkezésének időszaka normális családokban. Az rejtély, hogy azt honnan tudom mi hogyan működik normális családokban, mert olyat még nem láttam, hovatovább nem is ismertem olyat, aki messziről látott egyet. Futólag. Például Lili babának is született egy kistestvére azóta, mióta utoljára láttuk. Ami azért bezzeg, mert ennyi idő alatt én is reprodukálhattam volna magam még egyszer. De köztudott, hogy nem reprodukció hanem természetes szelekció van folyamatban nálunk. Játsszuk azt, hogy még nem tudok beszélni, neee, örülök, hogy végre tudsz beszélni, de én most nem tudok, oááá.
Eljött az az idő, amikor elmondja azt is, hogy hogyan érzi magát. Azt hittem, meg fogok fulladni, meséli egy hányás alkalmával. Most már ritkán van hányás, helyette van a csalánkiütés, mint stressz levezetési forma.

Ha ez a stressztől van, akkor mit fogunk vele csinálni az egész életében? kérdezi szuperapu. Három év után rajtakaptam, hogy kérdez. Eddig mindenben biztos volt. Ott is tartunk.

Más hamuba sült pogácsával a tarisznyában indítja útnak a gyerekét, mi pedig Fenistil géllel - felelem. Nem nevet. Nevetésen nem kaptam rajta egy ideje. Ott is tart.

Gyurmázunk

Ma reggel volt az első elmesélt álom, sírásra ébredtünk: Anya, az egérke kitekerte az ujjamat, brühühüüü. Ki az az egérke? Ezt most ne! Aztán később: hogy hívták az egeret? Egér Máté.

Gyurmázzunk. De csak te!

Kép 011.jpg

Címkék: játék 2+

Játssz még

Beszélgetünk milyen ételeket kell enni, hogy gyakrabban legyen széklet. A tej az jó, a gyümölcs meg a zöldség is jó. De Annának is van tippje. Az olvasástól is lesz kaki, mert a mesekönyv is finomság.

Játék közben tanítom, hogy a megunt játékot el kell pakolni, csak aztán kell előszedni az újat. De most sietünk, most nem kell elpakolni. De el kell. Ez a dolgoknak a menete.

Rajzoláskor egy ákombákom után mindig új lapot kér. Egy lapra több rajz is elfér, ne pazarold a papírt, kéri Anya. Mutatja a rajzát: Anya nézd csak a pazarolásomat.

Ha három éves leszek Anna baba leszek, ha négy akkor Verona, ha meg öt akkor Hanna.

Eljött egyébként az interaktív szerepjátékok kora, a mi történik azt eljátsszuk. Ha ő Verona, ilyenkor Anya szükségszerűen Anita. Ez a szerepjátszás ez már régóta van, korábban is voltunk Csiguk, akik fennakadtak a fán, és Szurik akik szimuláltak. De a legrégebbiek a mazsorett bemutatók, amikor mindenkinek pörgetni kell. Azóta eljátszottuk a hegyezést, a csúszdázást és mindent, amit látunk. Játssz még - ezt a dalt is visszük.

Vannak akik úgy gondolják, hogy ez személyiségzavar. Aki az játssza, hogy orvos, az azt is hiszi magáról és az is. A múltkor Anna a gyerekorvosnál lenyomta a nyelvem spatulával. Bízzunk rá egy mandulaműtétet!

Annás labda

Az elmúlt napok slágere játékügyben a pattogó labdácska. Ezt még a télapó hozta, csak akkor elvegyült a sok más játék között. Most viszont valahonnan előkerült, és három napig ő lesz a kedvenc. Nem tudok elaludni, amíg nincs mellettem az Annás labda, ha felkelt hol az Annás labda, képes azért felébredni és keresni. Nem túl nagy mérete és pattogós tulajdonsága miatt valószínűsíthető, hogy gyakrabban lesz ágy alatt, meg egyéb ismeretlen helyeken.

Címkék: játék 2+

Így játszunk mi

Aggódtam mi lesz, ha nem fog kérdezni. Ott lesznek előtte a tények szárazon, és mivel nem tudja bizonyítani az ellenkezőjét és nem is ismer olyat, aki tudna, elhiszi. Mindezek dacára képes volt azt megkérdezni, hogy ha a világ leggazdagabb verebe mese négy verébről szól, akkor mit keres a címlapon (újabb kiadás) öt veréb, és az ötödik az ki? Ebben a mesében a verebek száma lényegtelen, van a Borzas Peti és vannak a többiek. Ennyit a alap nélküli félelmekről.

A kukásbácsis játékot pedig tökélyre fejlesztette azzal, hogy most már nem csak kukákból turkálja ki a szemetet, hanem a nagy játéktároló láda és doboz, az mind egy konténer, amivel el lehet torlaszolni az ajtót. Ilyenkor büszkén mondja: forgalmi akadály van, don pepés kocsi nem tud kikanyarodni. Elviszem az egyik torlaszt, pakol tovább. Szélsőséges esetben a ládába belemászik, belepottyan a kukás bácsi, mert nem tudta kiemelni az emelőkart.

Három év telt el szélsebesen.

Címkék: játék 2+

Babra megy

Sikerült felfedezni egy régi-új játékot, azt amikor gyufaskatulyát pöcköltünk és attól függően kaptunk pontszámot, hogy melyik élére esett. Természetesen ez az emlék is a 35+ kategóriából pottyant elő. Akkor a szó szoros értelmében babra ment a játék. Szerencsére lehet dominóval is játszani és Anna verhetetlen benne. Ha nem is pörgi ki magát a dominó és nem fordul eleget akkor is túl gyakori az 5 pont, de hogy Anna egyből egy 10-est pörgessen az már mindennek a teteje. Ezek a nagy játékok. Vödörben főzünk borsólevest, fakanállal keverjük, bebújunk a párnák közé, kis dobozt teszünk nagy dobozba, mellé egy diót, erre csörög a dió. Most gondolok bele ezeknek a játékoknak a valóságtartalmába. Ugye kiskorunkban ez fel se merült, azóta meg kinek volt ideje ilyeneken gondolkodni.

Előtört belőle a szókészítő, tokintani, mondja a gyurmagyúrásra, a ruhámba tokintottam a gyurmát.

Címkék: játék 2+

Dream Team

Mostanában egyre gyakoribb az a kérdés: ez ki? Vadidegen emberekről kell kitalálni, hogy mi a neve, de mindegy is mit mondok, mert úgyis felülírja. Előpakolt egy DVD tokot, ez Harry Potter, Ron, ez meg Hermione. Ezt hogy hívják? Dumbledore. Ezt meg hogy hívják? Cedric. Találtunk egy könyvben gyerekeket csoportban. Át is nevezte őket: ez a Hanna, ez a Mónika, ez a Tode, ez a Döde, ez a Kingics, ez pedig a Haragosi.

Ezenfelül saját fejlesztésű játékokkal szórakoztatjuk egymást. Játsszuk azt, hogy én vagyok a cinkefióka, aki kiesett a fészekből, és eltörött a szárnya, és odamegy hozzád magért.

Játsszuk azt, hogy a Sziszi kígyó kinyomozza, hogy a mérges hattyú hol hagyta el a nyakát. (Gyurmázáskor leszakadt.) A Sziszi kígyó olyan, mint egy nyomozó, hívjuk ezentúl Sziszi Kalambónak.

Vettünk újra vizeletet, mert a múltkori vétel az nem sikerült. De még mindig nem vagyunk elég gyorsak. Pisilni kell, mondja a kétéves, várjál, tartsd egy kicsit, levesszük a hálózsákot, a pizsamát, a bodyt, a pelenkát, beállunk a kádba és lemosunk mosdatókrémmel. Game over. Később már csak popsitörlővel. Meg is lett az eredménye. Mire napi rutin lesz, addigra már nem lesz érdekes. Ma az első nem is sikerült, csak a 9 órási, gyorsan be is értünk vele a kórházba 11-ig. Van egy vizeletgyűjtő tasak, mondja a patikus. Kislánynak is? Van egy vizeletgyűjtő cső, mondja a gyerekorvos. Újabbnál újabb információk. Ez ugye középsugaras? kérdezte az átvevő néni, és látja, hogy sikerült bevinnie a tust.

Hogyne. Hétfőn jövünk újra.

Címkék: játék 2+

Stonehenge

Kicsit átrendeztük a kisszobát, kikerült a kiságy és át kellett tologatni a bútorokat is. De végre nem a hideg külső fal mellett fogunk aludni, az én karom már nagyon a kárát látta. Soha nem voltak ízületi, reumatológiai problémáim, remélem ezután sem nagyon lesznek. De ez már a 35+ kategóriája.

Gyorsan megépítettük a Stonehenge-t is a Rushmore hegy sikerén felbuzdulva. Vidéki sanzon, fapados légitársaság. De a mienk. Ezt szeretjük.

Kinga1074_1.jpg

Címkék: játék 2+

A Rushmore-hegy

Házilag építettünk egy Rushmore-hegyet. Korántsem céltudatos tevékenységek sorozata volt ez, inkább csak játék, mint mindig minden. A felborított vödör tetejére halmozta fel Anna a fürdőjáték kompánia azon tagjait, akik még megvannak, nevezetesen Frici, Mici és Inci. A Finci az eltűnt. A hasonlatosság szembetűnő volt. Szinte még a szájszegletben bújkáló mosoly is a helyén volt.

Fel is merült a jogos igény, hogy a fenti játékokat újranevezzük, hasonlóképpen: Washington, Jefferson, Lincoln és Roosevelt.

Eredetileg a szobrok Dél-Dakota államban vannak, és egy indián emlékhelyet akartak kialakítani, olyan figurákkal, mint Buffalo Bill. De nem így lett, és az USA nagyjai kerültek oda, egy-egy szobor 18 méter magas. Az indiánok területét elviekben visszakapták a sziúk, gyakorlatban meg dehogy is.

wikipedia.org

Kép 005_1.jpg

Címkék: játék 2+

Groteszk portré

Építsünk dominókat, mondja Anya később és a színes építőkockák dominó alakú elemeiből dominósort rak össze. Döntsük le és rajzoljuk le!
Az általunk játszott játékokban egy szintet léptünk, mondhatnám. Már nem rekedtünk meg az egyszerű betű rajzolásnál, meg a graffitinél, túlléptünk azon, így jutottunk el a csillagokig az igazi rajzokig. Színes ceruzákkal mindenfélét rajzolunk, legfőképpen Anya, aztán Anna feladata kitalálni, mire gondolt a költő, vagy jelen esetben rajzoló, festő és mázoló. Kisiparos. Nem kis fantáziával Anna felismerte a Törpillát, a Kisvakondot, a villogó labdát, hogy csak néhányat soroljunk fel azok közül, amiket tényleg nem lehetett felismerni. Ez a Malacka, mondja Anna! És tényleg. Bár lába nincs, keze is csálé, az arca kidolgozottságáról meg talán ne is ejtsünk szót. Most nem fogod kitalálni, mi lesz ez, mondja Anya és rajzol. Közben fél szemmel sandít az éppen takarásban levő kutyira, de nem szabad, hogy lássa Anna, hogy Anya bizony puskázik, mert fogalma sincs, hogyan néz ki egy kutya. Máskor már nem ilyen óvatos: Gyere Kisvakond, ülj modellt, mondja és rajzol. Az elsőre jól sikerült rajzok kategóriáját csak azért nem alapítom meg, mert egy eleme van csupán, a Csigusz, ami, ha egy kicsit szigorúbb vagyok magamhoz, másodszorra sikerült tökéletesen, mert az elsőt fejből rajzoltam és a színeit összekevertem, még szerencse, hogy csak két színből áll.

Megállapítások a színekről kezdő szülőknek:

  • A citromsárga szín egy lapon sem látszik.
  • Nyilván a fehér után.
  • Aztán vannak színek, amik mindig elvesznek.
  • Egy valami biztos: a fekete.

Megint Szabó Magda Abigélje jut az eszembe, amikor mindenki felismeri Torma Gedeont a fogalmazásban, Kőnig így jellemzi a helyzetet:

- Fekete ember fekete ruhában feketét nevet, és feketét tüszköl, és feketét álmodik.
- Kicsit babitsos a sok feketével. A házi fogalmazásuk portrét kívánt. Szabályos vagy groteszk portrét.

A medve akit Paddingtonnak hívnak

Vigasztárgynak mondják azokat a tárgyakat, amiket a baba választ magának megnyugtatásul. Jellemzően ez plüssjáték szokott lenni. Nálunk egyelőre nincs semmi. Vannak ugyan olyan állatkák, akihez mindig jobban ragaszkodott, mint a többihez, de egynél sem kötött ki véglegesen. Egészen kiskorában volt Plútó, hozzá beszélt és vele barátkozott. Plútó azóta is a kiságyban alszik, de mára már népszerűsége megkopott. Aztán volt a Morzsi kutya, ő már nagyobb testű, dörgölőzhető állatka, szeret is hozzábújni.

De aki az utóbbi hetekben átvette az uralmat az a "hasaló jegesmedve" néven elhíresült figura a tejpépes doboz oldaláról életre kelve, személyesen. Talán annak a ténynek örült annyira meg, hogy a rajzolt alakok életre kelnek, nem tudom. Valószínűnek tűnik, mert a maci is a szobájában itt bement, aztán meg ott kijött, egyszóval szeretjük a megszemélyesítést. A hasaló jegesmedve elnevezését illetően problémába ütköztünk. Anya tett egy bátortalan kísérletet a "Podolin" névre, amit nem követett osztatlan siker. Amióta meg Annát kérdezem, mindig mást mond, de jó, hogy már tud beszélni. Az első ötlet az "orgonavirág" volt. Ezt követte az "orgona ága", ugyanabban a kultúrkörben. Még egy kicsit várok az elnevezésben, hátha lesz olyan is, amikor kétszer ugyanazt mondja.

Az is lehet, hogy megússzuk tárgyiasult vigaszkellék nélkül, aminek vannak előnyei szép számmal, nem veszik el, nem kell kimosni, akkor már ugye nem ugyanaz, satöbbi. Annál is inkább, mert van egy olyan kellék, ami az első perctől mindig megnyugtatja, mindenhol: az ujja, amit szopizni szokott.

Zene-bona

Ellátogattunk a játszócsoportba, ahol népi zenekar adott koncertet a játszócsoportosoknak és a bölcsődés gyerekeknek síppal, dobbal és nádihegedűvel. Igazából cimbalom volt, hegedű, brácsa, dob és triangulum. A brácsa először nagybőgőnek tűnt, de nem az volt, nagyítóval kerestük a különbséget. Hangos énekszóval kísérték a zenélést a gyerekek. Anna körülbelül 5-10 percig bírta az enyhén hangos zenét, akkor is inkább bóklászott a többi gyerek között, a népzenére, hiába ismerte a nagy részét rá sem hederített. 10 perc után kiment a szobából és a játékokkal kezdett el játszani. A nótázás végén ki lehetett próbálni a hangszereket, na, több sem kellett, mindenki elől elsőnek ért oda. Kipróbálta a cimbalmot, a hegedűt és a brácsát, de hamar megunta ezeket is és visszatért a játékaihoz, a búgócsigához és a labdákhoz.

cimbalom.AVI (0_00_34) 000001.bmpcimbalom.AVI (0_01_37) 000002.bmp

Malacka a hős

Valahogy mindig úgy alakult, hogy Malacka mindenütt jelen van. De mióta is? Az még a terhesség előtt volt, amikor rábukkantunk a Malackás párnára hihetetlenül jó áron valami másfajta ruhanemű között. Aztán a Terhességi kiskönyv elejére is valahogy Malacka került. Persze a védőoltások könyvére is aztán már. De Malacka az egyetlen állandó szereplője a tányéroknak, van Füleses, Micimackós, de mindegyiken csak egy közös van: Malacka. Aztán van egy Malackás body, amin dinnyét eszik éppen. Anya kulcstartóján is éppen Micimackó kapja a hóna alá örömében. És akkor még említést sem tettünk a Malackás rugdalózóról.

Minden út Malackához vezet!

Malacka egy kis termetű malac, Micimackó legjobb barátja a róla szóló mesékben (Róbert Gidát nem számítva). Általánosságban félénk, különösen fél a sötétben és sok mindenért hajlamos aggódni. Jóllehet igen kicsi állat (csak Zsebibaba kisebb nála) és néha dadog, igyekszik bátor lenni, gyakran sikerül is legyőzni a félelmeit. Malacka kedvenc étele a tölgyfa termése, a makk (acorns), habár ezt az eredeti könyvben "Haycorns"-nak írják. Malacka "egy nagyon-nagy házban" él a Százholdas pagonyban. Egy "TRESPASSERS WILL" feliratú tábla mellett. A felirat utalás az angol "TRESPASSERS WILL BE PROSECUTED" azaz az "birtokháborítókat megbüntetik" (magyarul: "Magánterület") táblára. Azonban ez Malacka tolmácsolásában nagyapja neve, akit "Tresspassers William"-nek hívtak

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Kanalas game

Mostanra már szinte minden szót megpróbál utánunk mondani, és ami még különösebb ragozott formában, többes számban. Mindenre emlékszik és mondja is, több szótagú szavakat is gond nélkül. Legutolsó akciója a Karádi faluvégen dalocska lulululárom-jából a "lulu", a "becsukom", a nap folyamán többször mondta, hogy "Anita".

Kanál trükk nevű mutatványunk pedig abban áll, hogy a kis pántos nadrágjának az oldalánál a hóna alatt becsúsztatja a kanalat és az a lába száránál kipottyan. Osztatlan sikert arat vele természetesen, nagyon tetszik neki, minden alkalommal megtapsoljuk az ügyességéért.

Csigabiga Torna Klub

Jaj, de jó, hogy itt a tél. Minekutána a Télapó meglepett egy csomagocskával a kis csizmában, jön a karácsony, a karácsonyi készülődés, a karácsonyfa, a díszek, a hó. Séta alkalmával már többször néztük a karácsonyfát a téren, a világító égőket rajta, a gömböket, az ajándékocskákat, amiket a gyerekek aggattak a fára. Beöltöztünk pufi dzsekibe "pu", harisnyába "ha" és csizmába "csi", felvettük a sapkát "sa" és a sálat "sál". Igazi hó még nemigen volt, de hosszú még a tél.

Felkerült a szavak listájára a "Hogy hívták anyát, amikor olyan kicsi volt, mint te?" kérdésre a válasz: "tót". És felkerült a "mamamm"-ból kialakult "nya", ami Anyát jelent. Közeleg a "tót anya". Helyére került a játéktároló is, ami nagy élmény, pakolja bele a labdákat a legalsó rekeszébe, és felfúrtuk a cinkegolyót, csak most nem járnak erre cinkék, mert nagyon hideg van, mínusz 15 fok volt tegnap hajnalban, elbújnak a fák odvába. remélhetőleg előmerészkednek. A fúrás a kisasszony jelenlétében zajlott, de nem ijedt meg tőle, boldogan mutogatott a lyuk helyére. Hol egyszer alszik két órát, hol kétszer kevesebbet, ez attól függ, hogy mikor kelt reggel.

Sokszor van, hogy kiszökik a szobából, elég egy óvatlanul nyitva hagyott rács, vagy csak egy lassú szülő, minket már leköröz régen, kielőz, kicselez úgy szalad. Továbbá tótágast áll, kis popsiját az ég felé tartja, közben fejjel lefelé kukucskál a lábai közül. Néha ok nélkül gurgulázik, ilyenkor nem értjük mit akarhat, csak annyit mond, hogy "" és nevet, mondja még egyszer és huncutkodva tovább gurgulázik, anélkül, hogy valaki tudna, hogy mi volt a vicc. Mondókát újrakövetel "", vagy megtilt "nem". Tegnap azt mondta, hogy "ott."

Előkerült a Piri baba is, meg a "te ve" szótagok, ami azt jelenti, hogy a telefonon nézzük meg a képeket a Veronáról. Már tornázunk "to", nagyon komoly gyakorlatokat "da" adunk elő, a repertoár a guggolásból felállásból áll, amit többször megcsinál. A csigabiga a kabala figuránk, egyletünk neve pedig a Csigabiga Torna Klub.

Zoknikezűek klubja

Új játékot találtunk ki, aminek a lényege, hogy a zoknikat a mancsunkra húzzuk, és pacs-pacsolunk vagy éppen tapsolunk a másikon, vagy valami egyéb felületen. A klubtagság fényképes igazolványhoz kötött és zártkörű, csak két tagja lehet. Ez olyan, mint az Én vagyok a híres kétfülű játék, amit csak Anyával lehet játszani.

Egyébként a képzettársításai nagyon jók, a Pletykázó asszonyok "jár a nyelve, mint a rokka" soránál kidugta a nyelvét és rohant a kis Vukos matricához, hogy róka. Más alkalommal pedig az anya felveszi a piros nadrágot-ra hozott az egyik kezében egy piros játékot, a másikban meg egyet a nadrágjai közül.

Lassan megyünk ki a náthából is.

Mancslenyomat

Mancs- és tappancslenyomat készítő készletet vettünk szülinapjára, elérkezettnek láttuk az időt, hogy elkészítsük a nagy művet. Ez gyakorlatilag egy gipszöntvény gyurmaágyon, amibe belekerül a kis láb és kis kéz lenyomata.

Szóval fogtuk, meggyúrtuk, kinyújtottuk, és beletettük először a kis tappancsot. A várakozás érdekessége volt a jellemző az első másodpercre. A többire már sajnos a sírás és megijedés. A kezét már egyáltalán nem akarta még hozzáérinteni sem a hűvös, nyirkos agyaghoz, sikítva menekült, hiába nyomta bele mindenki az ujját külön-külön. Másnap még próbálkoztunk egyszer - amióta fut, azóta futva menekül. Így esett, hogy lenyomat nem vétetett és keramikus sem lesz egy darabig a pici Anna, de ez még változhat.

Macavity, a macska: Róla nem készült még mancslenyomat, nem őrzi a Scotland Yard.

Shakespeare Összes Rövidítve (S.Ö.R)

Aki szereti Shakespeare műveit, s ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy valamennyit megismerje, ám úgy ítéli meg, hogy élete hátralévő része valószínűleg nem lesz elegendő ehhez, cseppet se búslakodjon.

Ez a színházi előadás jut az eszembe, amit nem is láttam ugyan, de hallani hallottam róla eleget, arról a jelenségről, ami nyilvánvalóan minden kisgyermekes családban előfordul, csak nem nagyon szoktak megemlékezni róla, valószínűleg mert nem elég fontos.

Ez a türelmetlenség. Ebben a korban jellemző, amikor már valamennyire kinyílt az elme az újak befogadására, de hosszabban még nem időz el rajtuk. Mesét még nem tudunk mesélni, de a szavakat már szeretjük, novellát nem olvasunk még, de a versek sorvégi összecsengése az már tetszik.

Zanzásítunk és rövidítünk. Még az egészen rövid mondókákat is. Még a csip-csip-csókát sem bírjuk kivárni, még a egyszerű lovagoltatókat sem bírjuk végigülni, mert bár a közös játék iránti igény töretlen, sőt egyre inkább növekszik, az egy helyben való vesztegelés az már zavaró. Pláne, ha már mennénk helyette. Vagy netán szaladnánk.

Így együtt töltenénk mi minőségi időt, csak ugye rohanunk tova. Minden a rohanásról szól, a rohanó szülőkről a karrierista anyától elkezdve a soha rá nem érő apáig, a rohanó gyerekekről meg nem szól a fáma.

Lassíts le kislányom, mert játszani szeretnék veled!

Bóbita épít

Ahogy közeledünk az egy évhez, egyre több olyan produkciót fedezek fel, amit a szakirodalom az egy éves korhoz sorol. Nyilván azért van ez, mert a babák Suttogó általi osztályozásában a "mintababa" kategória felel meg a legjobban nekünk. A babák Suttogó általi osztályozásáról találtam egy érdekes véleményt.

A legfontosabb változásnak én azt tartom, hogy most már nem ledönti a felépített tornyokat, hanem igénye van az építésre. Egymás tetejére helyezi a gömböt, a karikát és örül neki, hogy sikerült.

Megjelent azonban a félelemérzet is, ami abban áll, hogy a gurulós radiátortól hol fél, hol nem. Hol barátként integet neki, hol sikítva menekül és krokodilkönnyeket hullat. Ilyenkor nagyon nehéz őt megnyugtatni. Valószínűleg nem volt jótékony hatással rá az, amikor megfogta a meleg bögrét, és megtanulta mi az, hogy meleg. Azóta, ha meghallja ezt a szót görbül a kis szájacskája lefelé.
Egyre több dolgot kell így megtanulnunk körülírni. A "nem szabad"-ot még a legkönnyebb elterelni mással és kész. A meleg radiátornál a radiátor "be van kapcsolva", amit boldogan utánoz: "bbe". A sikítás szó sem létezik már nálunk, ahogy meghallja, megindul a képzettársítás és sikít.

Ha pedig ezt megtűzdeljük a szeparációs szorongásról hallott információkkal, abba jobb, ha bele sem gondolunk.

Kábel a rengetegben

Mivel a meleg szobafogságra ítélt, új játékokat voltunk kénytelenek kitalálni a kánikulában. Természetesen a csemete járt élen a furfangosabbnál furfangosabb dolgok kiagyalásában és megvalósításában. Sor került a pelenka leszedésére saját magáról, és kiságyban ülve a hálózsák önálló kicipzárazására. Nem utolsósorban a kábeleket nem sikerült kitépkedni a helyükről, bár buzgó próbálkozás van rá mindig és mindenhol.

Alvásügyi szempontból zaklatott napok vannak utánunk. Ő ugyan 3-4 óránként kel, de jobb esetben visszaalszik. Jobb esetben Anya is. De tegnap például hajnali 3-kor úgy döntött felkel és beszélget. Ilyenkor Anya rettegve néz gyermeke szemére, vajon nyitva van-e. Ha igen, akkor igyekszik addig simogatni a hátát, amíg visszaalszik. Nem sok esély van rá négykézláb, de már előfordult. Olyankor mind a ketten bealszanak, és riadásszerűen ébrednek reggel: ki vagyok és hol? Napközben kétszer alszik. Lassan egy éve már nem aludt Anya 6 óránál többet.

A szeme világa úgy tűnik elkerülte a begyulladást. Lehet, hogy tényleg csak por ment bele, de lehet, hogy megelőztünk egy árpát vagy egyéb gyulladást a kenőcsözésnek köszönhetően.

A tölcsért és a kölesgolyót a kenyérhéj követte a sorban. Először furcsa volt neki, aztán elfogadta. Általában 3 nap kell neki, hogy megszokjon és megtanuljon dolgokat.

Félreértések forrása

Mindenki azt mondja, hogy beszélni és beszélni kell a gyerekekhez, azáltal tanulnak meg ők is beszélni.
Anna megtalálta Anya köldökét. Erre Anya elmesélte, hogy régen milyen kötelék fűzte a kis porontyához, a köldökzsinóron át ment a kaja és azon keresztül telefonáltunk:

- Halló! Itt Anya, ott vagy Opál? Vétel.
- Halló itt Opál, hallak, vétel.
- Jól vagy kislányom? Vétel.
- Igen, jól érzem magam, vétel.
- Kaja is rendben? Vétel.
- Igen, de ezért kellett felkelteni?

Mindezeket különböző hanglejtésekkel. Az elején még vicces is lett volna, de már a harmadiknál odakúszott hozzám és a kis tenyerével betapasztotta a számat. Újra próbálkoztam és még egyszer betapasztotta.

"A beszéd csak félreértések forrása" - mondta erre a róka.

A boldogság kék madara

Kaptunk ajándékba egy nagy kék madarat, amiről azonban nem derült ki, hogy milyen típusú madár. Anya első ránézésre lepingvinezte, amiért ezúton is elnézést kér tőle. Talán az zavart meg, hogy csokornyakkendőben volt és szmokingban. Aztán Apa, aki minden élőlényt ismer, növényeket, állatokat egyformán jól, mint ha semmi nem lenne a világon természetesebb kijelentette: Hát ez dodómadár!
Született róla egyből egy dalocska, leginkább csasztuska jellegű, és a következő sorokat kell benne énekelni véletlenszerűen, körülbelül így:

Milyen madár

a kék madár?

Dodómadár?

Vagy dromedár?

A dromedár

nem is madár.

Mire vár

a kék madár?

Merre jár

a dodómadár

ha itt a nyár

a kék madár?

Mindezekről eszembe jut egy csodálatos moziélmény az Alice Csodaországban Tim Burton-féle lélegzetelállító verziója.

Kérdezz felelek

Beszélünk, kommunikálunk és nem is akárhogyan. Megtanultuk a "dde" szócskát és a "n-emmm" hangzókat, és tökéletes mondattani helyzetekben alkalmazzuk. Nemcsak Anya. Arra a felvetésre például, hogy "Ebben a családban a hangoskodás nem divat!" menetrendszerűen érkezik a helyesnek vélt válasz: "Dde!" A "Tedd vissza a Fincit a helyére!" után gondolkodás nélkül kapom a választ: "N-emmm!" Még véletlenül sem keveri össze.
A legutóbb pedig azt találta mondani a hálátlan csemete azon fejtegetésre, hogy "Nem rendetlenkedünk a pelenkázásnál, mert akkor Anya nem tud tisztába tenni és ki fogsz pisilni és akkor azt fel kell takarítani és le kell fertőtleníteni és ha Anya azt csinálja, akkor nem tud addig veled játszani sem elbújósat, sem pedig a labdával nem tudunk gurigázni, de még a húzza-vonja játékot sem tudjuk játszani, ha Anya takarít közben..", hogy: "BLÖBLÖBL", Anya tekintélyét a földdel téve egyenlővé.

Más produkciók terén is nagyon jól haladunk, az "áhháhá"-val Anyát utánozza nevetés közben. A kis vízilovas hempergőre pedig gyorsan odacsámpázik hasra vágja magát, beveszi az ujját a szájába miközben "háhá baba"-szerű hangokat hallat. Talán azért, mert az a játék neve.

De általában is egyre többet jön oda hozzám, mászik fel rám, fejét befúrja a hasamba, közben szopja az ujját - így pihen. A másik eset, amikor jön, felmászik és puszit ad. Ez abból áll, hogy kitátja a kis száját, rátapad az arcomra, vagy orromra, vagy fülemre és jól összenyálazza, közben vigyorog. Csók, anyu.

Esti képek

Bámulatos a tempó és főként felnőtt ésszel követhetetlen, ahogy fejlődik a kisasszony percről percre. Könnyűszerrel húzza fel magát álló helyzetbe és oldalazva lépeget is már.

A teli pelenkával való dobálózás Anya régi játéka, ami mindig nagy sikert arat. A biztos hatás elérése érdekében Anya kénytelen zsonglőr elemekkel tarkítani a produkciót, hát mögött, láb alatt, közben taps, ami nem könnyű mutatvány, annak, akinek nem ez a hivatása, de egy immáron négy foggal vigyorgó kislány arca mindent feledtet. Arról nem is beszélve, hogy a karizmok fejlesztése után (8,5 kiló) igazán ráfér Anyára egy kis ugrabugra.

A szeparációs szorongásos tüneteit továbbra is látni vélem, miért tűntek volna el, de egyedül is eljátszik, sőt, mással is, úgy is mondhatnám ismerkedik. Kedvencei az ellentétes nemű éltesebb emberek, akik nyugalmat és biztonságot árasztanak. De hát kinek nem? Igazi társasági ember, csinálunk is egy regisztrációt a fészbúkra.
Rengeteget beszél, a szerencsebambusznak például azt mondta, hogy "ti-tá-hu", szerintem előző életében indián volt, elő is kaparom a Nagy Indiánkönyvet.
A minap látta magát a tükörben ásítani, és ez annyira megtetszett neki, hogy gurgulázott a tükör előtt, ami annyira megtetszett neki, hogy percekig nem hagyta abba.

Ma van az anyatejes táplálás (szoptatás) világnapja, 1992 óta tartják világszerte.

Nagy László: Esti képek (részlet)

Áldott melle fehérel csak,
hegycsúcs téli éjjelen,
rajta kényes ikercsillag
a könnyező gyerekszem.
Itt ül ágyában az anya,
mellre fogva gyermekét,
kívül éles fém-éjszaka,
csillagmezők szerte-szét.

Tépéscsinálók

Új játékunk lényege, hogy ráülünk egy magazinra, és addig tépjük, amíg marad valami a popsink alatt. A kis fecniket aztán összehajtogatjuk, és a lakás legkülönfélébb részein dugjuk el, a legkülönfélébb játékokra tesszük rá, esetleg a saját fejünkre. Kisbabánk ezt megtalálja, odamászik, elhozza, szorítja, húzzuk-vonjuk, szétszakad, nevetünk, újra hajtogatunk, új újságot veszünk elő, nap végén visszük őket a MÉH-be.

Zümm.

Anna bál

Fényévekkel könnyebb már Anna babával, bár mindig vannak hullámvölgyek, mégis. Mások a programok, mások a játékok, mint amik korábban voltak, de nem csak nem ugyanaz, hanem könnyebb.

Interaktív és mindenre reagál, ami persze például pelenkázáskor zavaró, de ott is le lehet őt foglalni, legfőképpen közös játékokkal. Azt már látjuk, hogy a kartondoboznak, tubusnak és kupaknak párja nincs önálló játék tekintetében. Az is nagyon szórakoztató, hogy humoros dolgokat lehet neki mutatni: tegnap például parodizáltam őt, hogy kacsázik négykézláb a szobában, és akkora gurgulázással kísérte és szó szerint visszatapsolta a produkciót. Megvan bennem az X-faktor. Aztán kacag akkor is, amikor hirtelen bekapom a mutogató ujjacskáját, ha pedig meglepődik valamin, akkor azt mondja "hííjjj!". Ezt képes szinte bármikor mondani, még akkor is, amikor lehunyt szemmel altatás alatt van, hall valami zajt, kipattan a szeme és így sikkant. A "brrrr" berregést "trrr"-nek ejti. Ezt tegnap tanulta, azóta állandóan berreg.
Az állatos mesekönyvben keresi az állatokat, mondókázunk róluk, akkor is a két térde között ül, és ugrál, kezeit csapkodja és közben fülig ér a szája. Vannak kedvencei, amiket magától megkeres: a kismadár, a virág, a pillangó. A mondókáját pedig a kisegérnek, a libának és a csigának szereti a legjobban. Sokszor számolunk pillangókat a szobájában, három darab van különböző helyeken, mindet megtalálja.

Korábbi történet kb 3 hónapos korából, hogy találtam a szobában egy molylepkét és megpróbáltam lecsapni, de nem sikerült. Hangos nevetgélés kísérte az akkor még magatehetetlennek képzelt baba részéről a mutatványt.

Megkülönbözteti a "gomb" és a "gomba" szavakat, előbbit a ruhán számolja, az utóbbit pedig a forgós játékán mutatja.

Kijött a negyedik fogacska is. Annyi talán a mellékhatás, hogy mostanában bújósabb lett.

Nagyon sokat mozog, mindenhol feláll, de leginkább egy kézzel teszi ezt, vagy labdával a kezében és csúszós mesekönyvön állva. Van, amikor sikerül neki bumm nélkül megúszni, de főleg a nap vége felé, amikor már fáradtabb, vannak koccanások.

Annyit mozog, hogy már azt gondoltuk rákötjük egy generátorra és nem fizetünk az energiáért.

Tapsi hapsi

Érdekes módon minden, amit tanul, és minden amit előad az az esti órákra tehető, amikor már mindenki más belefáradt a napba.

Derült égből az este elővette legújabb tudományát: tapsi baba tapsi.
Ez vélhetően onnan jött, hogy hess-hess, a két kéz egyszerre történő mozgatása közben rájött, hogy ha egymásnak csapja, akkor hangot is ad.

A mozdulat egyelőre sutácska, nem mindig érnek össze a mancsok, de a hatás az frenetikus, mindenki örül neki.

Minden a feje tetején

Új játékot talált ki Anna baba, amelynek az a lényege, hogy a kipakolt dobozokat a feje tetejére rakja és egyensúlyozik vele. Ezt megcsinálta már a mesekönyvével is, közben persze fülig ért a szája, annyira jól szórakozott. A két kis tenyerét tudatosan összeérintette, mintha tapsolt volna. A két kis kezével amúgy is sokat bohóckodik, úgy látszik felfedezte megint, mert hess-hess játékot is játszik vele, mind a kettővel egyszerre integet.

Úgy látom nagyon jön a negyedik, bár megmutatni ezt sem akarja. Az alvásból tíz percenként felriad, van amikor ezt 2 óra hosszat csinálja nyilván éjszaka, és nem lehet letenni. Ezt nem tudom, hogy mitől van, ha mellette maradok és nem teszem a helyére, akkor is.

Ha befejezi majd kitalál valami mást, ezért csak beletörődöm.

Játék a végsőkig

Rutinosabb szülők nyilván megmondták volna a legelején, hogy ne vegyünk annyi játékot, sőt talán ne vegyünk egyáltalán, mert a legérdekesebb dolgok a használati tárgyak, pláne, ha a "nem szabad" kategóriába soroljuk őket.

Ilyen például a tubusprés, amivel kapcsolatban nagyon érdekes és izgalmas dolog, hogy a lakásban hol bukkan fel.  Fő lelőhelye a szőnyeg alatt található, de annyira nem szúr szemet a hiánya, mert "használaton kívüli használati tárgy" címkéjű. Amennyiben a szőnyeg széle paskolástól és sikítástól hangos, biztosak lehetünk benne, hogy ott van. Egyelőre ez az egyetlen rejtekhely, de könnyítést enged a szülőknek, ha egyszerűen csak nézik, hová rejti el a tréfás kedvű utód, aminek utána nagy csinnadrattával hív a keresésére.
Fő játékforrás az Infacolos tégely, ebben remekül lehet trombitálni, mint ahogyan az orrszi-porszi csöve is, talán az annyival jobb, hogy a másik végén hallgatni is lehet felhangosítva a produkciót.
Most a dobozok szétrágására ne is fecséreljük a szót, amiken ha nem eszi, akkor a Nurofenes cseppentővel dobol.
Nem szabad kategória csak a kisszobában: a konnektor, a kábel, a reluxa, a ventilátor, a radiátor és az mp3 lejátszó. Ezeken felül mindent szabad, viszont nincs semmi érdekes. Sanyarú gyermekkor!

Vannak már kedvenc szavak is, az abszolút kedvenc a "szöszmösz" és a "patent", ezeket mindig nagy somolygás kíséri. Mivel dolgokra rámutat (mint például a szöszmöszre is, Apa nagy bánatára, aki egyre elkeseredettebb harcban áll a foltokkal és porcicákkal) kipróbáltuk, hogy a Peti bohócon és egyéb arccal rendelkező egyéneken megmutassa a "hol a szeme" kezdetű produkció sorozatot. Nagyon ügyesen mutogatja. Már eljutottunk a "hol az orra" stádiumába is, erre a választ Anyán gyakorolja, aki így válik fokról fokra orr nélküli Voldemortá.
Nagyon szereti a hangutánzó szavakat, hogy csinál a béka: brekeke, giling-galang szól a harang, csip csirip, háp-háp és társai.

Most kaptuk az értesítést, hogy egy nyereményjátékon Anna Opál Némós karórát nyert. Hurrá! Innentől rohan az idő!

Áll a baba, áll

Miután már nagyon sokat mozgunk, egyre kevésbé akarózik aludni és bárminemű más, háton fekvő tevékenységet végezni. A pelenkázás egyre nehezebb, mert nemcsak felül, hanem állni akar a pelenkázón, és csak nagyon nehezen csillapítható le. Ez az első hiszti korszaka, ha valami eltéríti elfelejt süvölteni, de ha újra kapcsol, rázendít. Bámulatosan gyorsan fejlődik napról-napra. Éjjel ha felriad, kénytelen vagyok felkelni hozzá, mert álmában megfordul, mászik és kapaszkodik felfelé a rácson. Kiveszem, akkor alszik tovább. Nehezebb napokon 3-4 alkalommal megcsinálja ezt hajnalig, esetleg szopi után alszik vissza. Azt írják erre, hogy annyira örül annak, hogy megtanult valamit, hogy az álmában is azt akarja gyakorolni. Van két új pancsoló játéka, két kis macika (mondjuk rá, mert az egyik inkább egy kos), azokkal csúszdázik a kis kádjában ebben a nagy melegben naponta több ízben. Néha persze buccan is, meg puffan, akkor nagy a rémület, de hamarabb vége van a bömbölésnek, mint egy átlagos pelenkacsere akció során. Esténként nagyon nehezen alszik el, másfél - két órát töltök mellette fekvéssel, és ragaszkodik a személyemhez, mert időközönként letapogatja az arcom, megcsavarja az orrom, és egyéb más jelről beazonosít, hogy tényleg én vagyok-e ott, rosszabb esetben jelszót is kér. Ez kezd fárasztó lenni. Mostanában sokat bújik, többször kér szopit, lehet, hogy fogacska van a háttérben.

Kinga0609.jpg

Éneklő ifjúság

A minap kis csemeténk a következő dallamot gügyögte felénk: cir-mos-ci-ca-haj. Aztán később a nyomaték kedvéért hozzátette az ott-lát-om-a-ba-ju-szo-don dallamot is.

Mindezt ahhoz képest, hogy objektív hallásvizsgálata kimaradt, mert a kórházban pár naposan nem csinálták meg, és nem akartunk télvíz idején sorban állni a rendelőben egy újszülöttel.

Legközelebb bizonyára szolmizálni is fogja.

Címkék: játék 9.hónap

Robinson

Nemcsak Annának vannak jó és rosszabb napjai, hanem Anyának is, és mivel szerves egységet képez csemetéjével, egyelőre legalábbis, talán ennek is van valami jelentősége.

Anya az utóbbi időben orvostól orvosig jár, kinyomozandó a bevérzett szem és az ugráló vérnyomás okait és megfékezendő az elszabaduló tüneteket, melyek immár heti rendszerességgel jelentkeznek, érdekes módon mindig pénteken. Ezért néha már Alexander Selkirk-nek érzem magam, akihez pénteken jött a "barátja". A sziget mostani hőmérsékleti viszonyaival ki is egyeznék, sajnos a meleg a tüneteket fokozhatja.

Mindezek okán felvértezték egy szerkezettel, aminek az a feladata, hogy figyelje Anya vérnyomásának alakulását 24 óra leforgása alatt. Ez a vállalkozás viszont kudarcba fulladt, hiszen a negyedóránként felpumpáló készülék nemcsak vicces színben tüntette fel Anyát kisdede körében, de nem is volt praktikus a baba ellátása során, gondoljunk csak a kapálózó baba pelenkázására nehezített verzióban drótok által lekötözve, vagy éppenséggel a szoptatás és altatás alatti becsipogásra. Mindösszesen 4 órát tudtam eltölteni a ketyere társaságában, aztán levettem, és mivel az elemeket is kivettem a leállításhoz, mert nem találtam az "off" gombot, minden információt el is felejtett. A rendelésen mért vérnyomás pedig a magas volt, emlékezetem szerint nem mértek még nekem 120-as érték felett, inkább 100 alatt.
A vizsgálattal kapcsolatban abban maradtunk, hogy el kellene kezdeni az elválasztást, hogy gyógyszerezni lehessen, de ez is néhány hónapot igénybe vesz. Nyilván nem vagyunk tőle boldogok

Orvoshoz menet azonban találkoztam egy anyukával, aki ajánlott egy lehetőséget a kerületben, Ringató a neve, baba-mama foglalkozás, de sajnos, mire odáig eljutottunk, addigra már nyári szüneten is voltak. Kevesebb helyszínen ugyan, de nyáron is üzemelnek. Lassan esedékes lesz más gyerekek társasága is.

Fák, virágok, fény

Anna szinte már mindent megeszik, amit adunk neki, legyen az krumpli, répa, meg a gyümölcsök. Lassan sort kellene keríteni a sütőtökre is, de jobb lenne, ha lenne idénye, mert egy egész bébiételes üveget nem eszik még meg valószínűleg, bár lehet, hogy tévedek. A gyümölcsöket egyébként nagyon szereti, a banánból egy alkalomra már egy felet megeszik, ez lassan kiváltja a szoptatást uzsonnaidőben.
Az újdonsült fogával rengeteget játszik: hozzá-hozzácsapja a kanál aljához, ami persze érdekes hangokat ad ki, ami nagyon tetszik neki. Egyre jobban gurgulázik, lábával csapkod, dobbant. Ezt a játékot úgy hívjuk, hogy "csinálj hurrát-!", és akkor háton fekve a két sarkát a földhöz veri. Igazi kung-fu panda.

A legutóbbi alkalommal, amikor a Dunánál voltunk, nagyon sokat nézelődött, szinte alig aludt. Ennek örömére Apa megragadta az alkalmat és megismertette az egyszikű és kétszikű növényekkel, aminek eredményeképpen ma már könnyedén megkülönbözteti őket - az ízükről. Minthogy a szájába akarta venni minduntalan a kaszatterméseket. Apa elmagyarázta neki az összes tudnivalót is jó erdészhez méltóan, így megnéztük a taplógombát, a gyermekláncfüvet, az útilaput, és még számos növényt, amelyet én nem is ismerek, továbbá a magok mennyiségéből megbecsültük az adott fa várható termését.
Átléptünk több hangyarajon is, megnézegettük, mit visznek és hova.
Találkoztunk egy gyakorló sárkányhajó egységgel is, akik arra tamtamoltak, amerre mi sétáltunk, meghallgattuk az eligazításukat is. Nagyon érdekes volt. Végig követtük őket a csalitosban.
Ezer szerencse, hogy a Duna mindenhova elkísér bennünket, bármerre is megyünk. Pláne, ha mi is arra igazítjuk a lépteinket.

Napfény íze

Bevilágított a szobába a plédre egy felületen a napfény. Anna éppen arra hasalt, és minthogy mindent a szájába vesz illetve venne, ezt is meg akarta szerezni magának. Húzta-vonta a takarót, lerántotta, ahogy korábban a textilpelenkán levő tárgyakat, úgy akarta megszerezni ezt is. De a fényfolt nem mozdult.

Vajon mit tanulhatott ebből? Hogy szép az, ami érdek nélkül tetszik.

Címkék: játék 8.hónap

Félévi vakáció

Hat hónap leteltével az alábbi produkciókra vagyunk képesek:

  • Egyedül felhúzza magát, ha bele tud kapaszkodni valamibe. Ha talpa szilárd talajt ér elkezd ugrálni és ez nagyon tetszik neki. Amikor hason fekszik megemeli a fejét és a felsőtestét is kitartja.
  • Oldalra és a hátára is meg tud fordulni, igaz még csak balra, de akár hasról vagy oldalról hátra is dől. Ha este fáradtabb, inkább oldalt, az "élén" áll, és nem pördül tovább.
  • Ujjait egymástól függetlenül mozgatja.
  • Farol, hátrál úgy, hogy kezét hason megfeszíti és tolja magát hátrafelé.
  • Hogy megfogjon egy tárgyat kinyújtja mindkét kezét, de meg tudja fogni egy kézzel is. Akarattal zörget egy csörgőt és figyelmesen nézi azt. 
  • Tudatosan szopja a lábujját és élvezettel játszik.
  • Utánoz hangokat, énekel és beszél. Gurgulázva nevet, gügyög és élesen visít, sikít.
  • Mozgása és testtartása szimmetrikus.
  • Szereti az énekszót és a zenét, a ritmust, arra megnyugszik, elalszik.

A kedvencem, amit a kiskönyvébe bejegyeztek:

  • Hozzátartozókat megkülönbözteti, hozzájuk kötődik.

Már gondolkodunk azon, hogy Osanit-ot adjunk neki, mert annyira látszik rajta a fogzási fájdalom, kis öklét gyömöszöli a szájába, és dörzsölgeti az arcát ott, ahol belül az ínye van.
Lassan elő kell szedni a 74-es ruháit.

Továbbra is mindenki nagyon szereti Anna Opált!

Az ész a fontos

Mostanában kezd erősödni Anna baba új haja, miután a régi "kikopott". Sokat néztem korábban másik kisbabákat a védőnőnél, akiknek már erős és dús hajkoronájuk volt. Óhatatlanul az anyukák összehasonlítgatják a csemetéjüket, az igazi hiba azonban az, amikor ezekből következtetéseket vonnak le. Na, ezt nem teszem. Amiért a fenti Illés- sláger eszembe jutott az alábbi két történet.

Az első reggelente szokott előfordulni, amikoris Anna már ébren van, és már Anya is, csak ő nagy taktikusan nem mozdul, amíg nem hallja nagyobb csetepaté hangját. Ezt a kis okos leánykája kiszagolta, és azt találta ki, hogy megemeli a fejvédőjét a kiságyában, ezt nagy hanggal jelzi, amire már Anya odafigyel, és a rácsok mögül boldogan kukucskál, mosolyog.

A másik pedig egy olyan eset volt, amikor hason kitartotta magát és a kis könyvecskéje kartávolságnál messzebb helyezkedett el a textilpelenkán, amin feküdt. Anya kíváncsi volt, hogyan oldja meg a helyzetet a kicsiny lánykája. Azt vártam, hogy nyúlni fog érte és addig ügyeskedik, amíg a közelébe férkőzik, izeg-mozog. De nem.
Anna megrántotta a pelenkát, így maga elé rántotta a könyvét. Aztán megfogta és hanyag mozdulattal továbbdobta. Feladat megoldva, küldetés vége.

Mindig mozgásban vagyunk.

Címkék: játék 6.hónap

Anyanyelv

A legnagyobb produkció mostanában a száj és tartozékainak feltérképezése.
Beleértve a nyelvet, amellyel berreg, kerreg, mint egy motor, a szájat, amivel csücsörít, és amikkel az új hangzókat mondja hosszan kitartva: emmm, mint egy kis jógi.

Valószínűleg a nyelvem kiöltése és eldugása adott okot erre a játékra. Az anyanyelv.

Sokszor ezek a mutatványok az alvás rovására mennek, legfőképp a friss levegőn történő alvás esetében. Hosszú percekig fogja a játékait a babakocsiban és berreg nekik. Aludni mindig cicin alszik el, ritka amikor karban el lehetett ringatni. Naponta még háromszor alszik, délelőtt kétszer, egyszer meg kint, bár a bentiekből egyet néha megspórol.

Majd ha jön a jó idő, könnyebb lesz ez is.

Címkék: játék 6.hónap

Cry Baby

Janis Joplin után szabadon az utóbbi napok új műsorszáma a saját örömre való sikongatás, kiáltás, sikkantás, sikítás, kinek hogy tetszik. Ez első alkalomkor még vicces, talán másodszorra is, valamint 3-hónapos hangerővel még elment, de most már szinte elviselhetetlen. Pláne a másik szobából, ahonnan úgy hangzik, mintha középkori módszerek segítségével bírnánk kisleánykánkat szólásra.
Nagyon szeret már rugózni ha vízszintes felülethez ér a lába, és az is új tevékenység, hogy pelenkázásnál a nagylábujj bizony már a szájba kerül.
Remélhetőleg inkább ezeket a tulajdonságait fejleszti tovább.
Ma beállítottuk a kinti alvás rekordját, ami ezennel 3,5 órára módosult.
Ha szerencsénk van, ez nem a benti rovására megy.

Címkék: játék 5.hónap

Játék határok nélkül

Anna baba a játékait átrakja egyik kezéből a másikba és látóhatáron belül a talajról felveszi.
Velünk beszélget, ránk néz és úgy mondja a magáét, van amikor jelzi, melyik tárgyra gondol mikor beszél. Mondatokat mond, természetesen babanyelven, saját gondolatai vannak a csörgőről, a zsebkendőről, amit azonnal közöl.

Alsó ajkát beharapja, feltételezhetően a fogzás miatt, felső szájpadlásánál felkunkorítja a nyelvecskéjét, mintha már ott lennének a fogacskák.
Kaptunk Osanit-ot, de még nem volt olyan jellegű fájdalom, hogy alkalmazni kellett volna.
A nyálzás továbbra is erős. Néha felsírás van éjjel, vagy akár napközben is, amikor látszik, hogy belenyilallt valamit. Ilyenkor krokodilkönnyeket hullat és nagyon nehezen nyugszik meg, aztán mintha elvágták volna, játszik tovább.

Mozgásfejlődésének és pörgési készségének fejlesztése miatt néhány napig éjjel 3 óránként felkelt, csak szopizni. Lehet, hogy a szeles idő is közrejátszott benne. Az éjjeli alváshiánynak és étkezési igénynek több oka lehet a szakemberek szerint, ezek közül, ami ránk vonatkozhat az

  • a megtanult új mozgásforma gyakorlása
  • fogzás
  • növekedési ugrás.

Bár növekedési ugrás most egyelőre nincs, mert 3 és 6 hónapos korra jellemző és mi most ezek között vagyunk félúton, azt azért megjegyezném, hogy 6 hónapos korra írja a szakirodalom az átfordulást is. Általában.

Játékok közül a zsipp-zsuppozást szereti a legjobban, olyankor ellazul, és bekapja a hüvelykujját, megázáskori-kidobásnál pedig nagyokat sikongat. Másik kedvence a kávé-tea-cukor-rum-bumm mondóka, a bummnál az orra hegyét simogatjuk meg.