Nélkülem unatkoznál

te is


Családi kör

2020. szeptember 15. 19:43 - yerma

Ha pillanatfelvételt kellene csinálni a családunkról, az most a következőképpen nézne ki. Anyu ül bokasínnel a lábán, nem tud járni, nem tudja Annát kísérni iskolába. Amit mondjuk nem is kell neki, mert Anna itthon gubbaszt nurofennel a szájában és egy százas csomag papírzsebkendő társaságában, és nagyon jól érzi magát. Mert a nurofen nagy kedvenc, azt hiszi hogy narancsos cukorka és repetázik belőle. Versus halolaj. A gubbaszt az annyit jelent, hogy nyomkodja a kütyüit, az jó, mert addig se sír. Régen, amikor kicsi volt és beteg volt, akkor mindig sírt. Mondjuk nem betegen is, te voltál a gyerek, aki mindig sírt. Kis gyerek kis baj, vagy micsoda. Egyszerű megfázása van, de nem merjük közösségbe adni, mert kinek hiányzik a napi koránkelés, amikor megtehetjük, hogy tízig alszunk: a későnkelés biztos tudatában alszunk el, hogy aztán reggel hatkor felkeljünk végül. Most érett meg a helyzet az én nagyszobai alvásomra, és ez azt vonja maga után, hogy zárhatatlan szobában vagyok reggel hatkor. Leckét írjuk befotózva úgy, mint ahogy fél éven át tettük és már akkor sem volt jó, Persze Anna nem akar és jó poén volt, hogy minden könyv a padban van és én nem tudok elmenni érte. Pihenjen és szolgáltassa ki magát, mondja a sebész nekem, na igen, egyedül nevelem az aspergeres gyerekemet, ennek a tanácsnak nincs megoldása a természetes számok halmazán. Apropó matekozunk: a lecke nem sokat változott 40 év óta, melyek azok a nyitott mondatok, amelyeket igazzá tenne a halmazból hiányzó szám, és a szám helyett egy körte bazmeg (b+). Nem a megoldást kell infantilizálni, hanem a kérdést megfogalmazni már a nyelvújítás utáni magyar nyelven. A gyerek itt utája meg a matematikát, mert ha épp nem beteg és ezért nem a szülő magyarázza el, hanem a napköziben leginkább senki, akkor ez az a pont, ahol le lehet maradni. És nem vagyok biztos benne, hogy össztársadalmilag nem ez a cél.

Amiben tudunk haladni az a programozás. Újra vannak online órák, igaz nem utónézhető verzióban. Nekünk a nyáron ott volt a jó, hogy Anna a saját tempójában csinálhatta. A programozás az logika és matematika, eddig inkább logika, és idén már egy plusz félévet már átugrottunk, mert Anna nagyon unatkozott, amíg más megosztotta a képernyőjét, mert elakadt, addig mindig bekapcsolta a tévét, hátha lemegy egy sorozat. A mostani évadot is bírja, ahol elakad ott én is tudok segíteni neki, nem rázom le nemtudommal, kőkeményen kitaláljuk ketten, hogy milyen logikai parancs kell ahhoz, hogy a labda ne a tengeren pattanjon, hanem a homokváron, és legyalulja azt.

Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó.

Per három szor kettő.

Tudom mit tettél idén nyáron

2020. augusztus 29. 12:51 - yerma

Jaj, de nagyon régóta viszket az ujjam erre a bejegyzésre.

Most volt az első személyes találkozásunk F-fel, a bejelentése óta. Én már nagyon vártam az alkalmat, bár a maszkviselés kicsit rontott a vizsgálati élményen. Anna nem viselt maszkot, mert gyerekeknek nem kötelező vagy autistáknak nem kötelező, vagy mindkettő. Anna folyamatosan támadó, opponáló stílusban volt jelen (külön BNO kódja van, csak mi valamiért nem kaptuk meg soha), mindenbe belekötött és szándékosan akadályozta a beszélgetést. Mi a helyzet, semmi, várod-e az iskolát, nem. Hogy érezted magad a covid alatt, l. Miért, mert az ember elpusztította a Földet és az a minimum, hogy szenvedjen emiatt. A szülőknek van-e valami gondja. Én ilyenkor kivárok mindig, hogy az utolsó szó lehessen az enyém, és a vagdalkozásra meg tudjak felelni. Rendszerint most jön az a műsorszám, hogy szuperapunál minden működik, nálam meg semmi. De ez most elmaradt. Helyette jött az a verzió, hogy anya ellenem uszítja a gyereket, ezért áll ellen, nem működik együtt semmiben és jó óra eltelik, mire ebből a helyzetből kijönnek, és ugye kéthetente két napnál ez értékes idő. Hagytam a beszámolót, mert idegesítő szokásom lett az évek alatt, hogy felveszem a Columbo stílust. Az elején elnyomok egy-egy ásítást csendben, aztán átveszem a helyzetet végül az ajtóból visszafordulok. Ezen a ponton közöltem, hogy Annával semmi baj, ami nem működik az az apuka inkompetenciája, és nem is értettem, hogy miért az ő véleménye mindig a mérvadó, amikor ő csak vasárnapi apuka, és a problémák a mindennapokban nálam merülnek fel, ezért tűnök én alkalmatlanabbnak és engem nem hallgat meg senki négyszemközt. F is csak 2020. július 13-án méltatott arra, hogy mint kizárólagos törvényes képviselővel szóba álljon velem, miközben jó egy éve gondozza Annát. 

Mindeközben Anna bent volt, de időközben megkértük menjen ki, amit nem akart. Az első vérszegény próbálkozás az volt, hogy F adott neki egy cukrot, hogy egye meg kint. Ez kb egy percig volt megoldás, Anna bekopogott és visszajött, nem megyek ki, mert hallgatni akarom mit beszéltek rólam. Szuperapu kütyüt adott neki, mire kiment. Én szándékosan nem avatkoztam bele. Közben mondtam, hogy ez az ellenállás most a helyzetnek szól, tudja mi történt az elmúlt két hónapban, és a gyámhivatalnál bezzeg csendben elült a sarokban (és az ügyvédnél is, de ezt egyelőre stratégiai okoból nem említettem meg). Annak a helyzetnek szól, hogy három személyből kettővel baja van (66%). Igen, ne kerülgessük a témát, mondta szuperapu, anyuka új orvost akar. Igen, mondom, és ez gondolom a nyár történései alapján érthető. F szívesen gondozna Annát tovább, mondja, és ezzel szuperapu is egyetért. Ezen kicsit ledöbbentem, hogy senki nem fogja fel a helyzet súlyát, hogy mit történt itt valójában, mennyire nem fogja fel a múltat, s nem sejti még az eljövőt. Anna közben taktikát váltott és mivel nem kütyüzni akart, hanem bent lenni, úgy gondolta csapdát állít. A váró folyosó másik végéről átcipelt egy magas ruhafogast, és berakta az ajtó elé majd bekopogott, hogy az majd fejbecsapja az ajtónyitót, aki valószínűleg az lesz, akié a szoba. Miután ez nem sikerült túszul ejtette a bent levőket a fogassal. Mondtam neki, hogy majd elmondom neki otthon miről maradt le, erre megnyugodott.

A végén kaptunk ambuláns lapot, itt már mindkét szülő nevelési attitűdje gondoskodóvá nemesült, ami a múltkori bántalmazóhoz képest jó hír. Anna pszichológiai megsegítése javasolt, és a szülők közti mediáció. (Árulóval és bántalmazóval az ember nem mediál, ezt az íratlan szabályt még én is ismerem). Már elmenőben voltunk, amikor megkérdeztem, hogy mikor kell ambuláns lapot adni egy orvosnak, mindig volt a válasz. Akkor az összes nyári beszélgetésről kérném ezt mint Anna kizárólagos törvényes képviselője (amiben benne van a bejelentés előtti Zoom beszélgetés, ami a feljelentés alapja volt és a gügyögő hangnemű feljelentés bevallása, ami büntetőjogi bizonyíték lesz. Nem mondtam neki, de láttam, hogy a tus talált). Kinyomtassam, kérdezi ő. Nem kell, csak töltse fel az eeszt-re, majd onnan leszedem. Ott láttam azt is, hogy néhány hiányzik. (Itt szuperapu  elvesztette a fonalat, hogy az mi)

Azért kérem, mert valamit kell írnom a jelentésembe.